A problémafelvetésre a Pilisi Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programja ad válaszokat, hiszen az itt dolgozó erdészek a természet védelme és a klímaváltozásra való felkészülés jegyében már több mint két évtizede megkezdték az erdőművelés fokozatos átalakítását. Ennek legfontosabb alapelvei a folyamatos erdőborítású erdőművelési rendszerekre való átállás, az erdők önmegújulásának ösztönzése és a sok fafajból álló, többkorú, a természetes erdők összetételét modellező erdőállományok kialakítása a jelenleg zömmel egykorú, kevésbé elegyes erdőkből. Az innen nyert tapasztalatok alapján a budapesti erdők már most is nagyrészt örökerdő- és faanyagtermelést nem szolgáló rendszerben kezeltek.
A fővárosban egy emberre 33 négyzetméternyi erdő jut
Az állandó önmegújulás és az ebből fakadó többkorúság biztosítja, hogy egy adott fafajon belül a mostani helyzethez jobban alkalmazkodó, szárazságtűrőbb egyedek kerüljenek előtérbe. A több fafajból álló erdők esetében a fajok arányának megváltozása is további lehetőséget teremt: szárazabb, melegebb klímát jobban viselők kerülnek túlsúlyba.
Az erdők szerkezetének és elegyességének javítása, klímaváltozásra történő felkészítése érdekében a Pilisi Parkerdőnél elindul a jelenleg honos fafajok délebbi egyedeinek felhasználásával a kísérleti csemetenevelés és ezek – szintén kísérleti – betelepítése. Amennyiben a klímaváltozás további következményei miatt szükséges lesz, a délebbi származású egyedek akár nagyobb teret is nyerhetnek.
Nagy, közepes, kicsiMakroklíma alatt a nagy térségekre ható, nagy kiterjedésű (több ezer km2) terület feletti légtér éghajlatát értjük, mely ember által nem befolyásolható. Nevét a rá jellemző növénytársulásról kapja: bükkös, gyertyános-tölgyes, cseres-tölgyes, erdőssztyepp, sztyepp stb. A mezoklíma az adott makroklímától kisebb térségek (10-1000 km2), például a domborzat, vagy nagyvárosok infrastruktúrájának hatása miatt eltérő sajátos helyi éghajlat. A legkisebb egység a mikroklíma, mely a néhány négyzetméteres vagy annál kisebb területek sajátos klímáját jelenti, és akár jelentősen el is térhet a nála nagyobb egységek klimatikus tulajdonságától. |
Hármashatár-hegy erdei 2022-ben és 1941-ben, ugyanarról a helyről fényképezve
Összefogásra és együttműködésre van tehát szükség az erdők jövőjéért, ezért a Pilisi Parkerdő a főváros általa kezelt 3600 hektáros erdőterületét olyan projektekre bontja szét, amely lehetővé teszi a külső források (kormányzati és önkormányzati, illetve vállalati támogatások, pályázati források stb.) hatékony bevonását.
A Városierdő-fejlesztési Program következő lépéseként a Pilisi Parkerdő mintaprogramot indít a IV. kerületi Farkas-erdőben, mely keretében részletesen felméri az erdő jelenlegi állapotát, ökológiai értékeit, különböző védelmi funkcióit, valamint a környezetében élő lakosság erdőhasználati szokásait. E felmérések alapján készül el a Farkas-erdő átfogó városierdő-fejlesztési terve.
Mészáros Péter
Pilisi Parkerdő Zrt.
Oldalak: 12
