Fotó: Puskás Lajos
A beszélgetés során kitért az egész Körös- vidék mindennapi életét jelentősen befolyásoló vízépítési nagyműtárgyakra is. A tenyészidőszakban szinte kiszáradó Körösök és Berettyó vizével való gazdálkodás csak duzzasztóművek segítségével volt megoldható.
A ’30-as évek világgazdaságot is megrengető vízhiányának az enyhítésére a Békésszentandráson 1936–1942 között épült vízlépcsőt Horthy Miklós avatta fel. A mű a békési és a csongrádi területekre kiterjedően az öntözés lehetőségét és a vízügyi ökológiát egyaránt szolgálja, mintegy húszezer hektár mezőgazdasági területre kiterjedően. A vízlépcső mellé 2013-ban vízerőmű épült.
Az ismertetett két vízi létesítményen kívül az elmúlt évtizedekben megépültek a Békési és Körösladányi Duzzasztóművek, illetve a Biharugrai fenéklépcső, amelyek a hatásterület öntözési vízigényének kielégítésén kívül kiemelkedő szerepet töltenek be a halastavak vízpótlásában és az adott régió erdeinek ökológiai vízellátásában.
Goda Péter a szélsőséges belvízi időkről is szólt, mikor is a békési gőzös szivattyútelepet fel kellett fűttetni és be kellett üzemeltetni, amiről aztán 1982-ben Vaskor címmel játékfilm is készült.
„Erre azért volt szükség, mert Békést elöntéssel fenyegette a belvíz. Az elektromos üzemű Békés II. szivattyú önmagában nem volt képes ilyen mennyiségű víz átemelésére. Ezért egykori kazángépészekkel újra beindítottuk a gőzüzemű I. szivattyútelepet, aminek köszönhetően a város és környezete megmenekült a belvízi elöntésektől. Eközben épült Magyarország legnagyobb szivattyútelepe, a Békés III., melynek kivitelezésében szintén közreműködtem.”
Számos szakkönyv szerzője, szerkesztője, ezek közül kiemelendő a Körös-Sárréti Útikalauz, mely az alföldi tájról megjelent legelső turistakalauzok egyike.
„Fontos eredménynek tartom a Dalerd Dél-alföldi Erdészeti Zrt. által kezelt, a folyószabályozás után a mentett oldalra került erdőknek az ökológiai vízutánpótlását. A szabályozás miatt a folyót követő erdőtömbökbe, így a mályvádiba és a remeteibe sem került éltető víz. Ezek az állományok komoly vízhiányban szenvedtek. Azonban az eredetileg vízrendezési célokat szolgáló csatornahálózat segítségével sikerült pótolni a vízhiányt. Az árhullám vízkészletéből feltöltött zsilipeken keresztül az erdő csatornája megtelik vízzel, így a súlyosan aszályos években is kellő vízhez juthatnak az erdészet által kezelt erdők. Az ökológiai vízutánpótlás 25 éves eredményeként újra vízjárta a táj, és számos növény- és állatfajnak ad otthont.”
Goda Péter nyugdíjasként is dolgozik, de szabadidejében szívesen kilátogat magánerdejébe, amit annak idején erdőmérnök barátai terveztek meg földbirtokán.
|
Huszár Mátyás-féle felmérésOldalak: 12
