Alsóperében – a Királyszállási Erdészet 2016-ban megépült új irodaházán kívül – 2002 óta üzemel a Park Szálló. Mostani épülete a Nádasdy család egykori vadászházának alapjain áll, annak pinceszintje még ma is használatos, valamint a szálló előtti korlátok is az akkori vadászház hangulatát idézik. A szálláshely egy panzióval kiegészülve magas színvonalon szolgálja a VERGA Zrt. vadászvendégeit. 2013-ban lett kész az ökomenikus Szent Imre-vadászkápolna, a szabadtéri színpad és a rendezvényház, amelyek a nyári időszakban esküvőnek, családi, baráti összejövetelnek nyújtanak hangulatos helyszínt.
Katonai lőtér
Trófeaszemle a Királyszállási Erdészetnél
A királyszállási erdészet nem csak a gróf Nádasdy családhoz köthető. Alsóperétől keleti irányba található Királyszállás és a környező erdőterületek, földbirtokok, amelyek hosszú évekig a Sztáray, majd a Zichy grófok birtokában voltak, később több tulajdonosváltást követően egy Belgradianu nevű román bankárhoz kerültek. A mintegy 5000 hold erdőterületből és 4000 hold szántóból álló birtokokat végül 1913-ban megvásárolta a Magyar királyi honvéd kincstár, hogy tűzifával és szerfával lássa el a szintén abban az évben megalakult tüzér alakulatot. A 19. század végétől a terület fokozott katonai jelentőségűvé vált, amely szükségessé tette, hogy a Honvéd Kincstár Királyszállási Erdőgondnokság szakfelügyelete alá kerüljenek az erdők.
Az új szervezeti rendben az erdőgazdaság hat erdészettel működött, köztük a Királyszállásival, 2011-ig várpalotai székhellyel. A további szervezeti és területi átalakítások jelentős változásokat hoztak, így napjainkra a VERGA Zrt. három erdészete közül a Királyszállási kezeli a legnagyobb területet Alsóperéből. A több mint 18 ezer hektáros terület jelentős része ma is folyamatosan igénybe vett katonai lőtér. Ez alapjaiban meghatározza az erdészet működését, hiszen hadgyakorlatok, lövészetek idején semmilyen gazdálkodási tevékenység nem végezhető a terület nagy részén.
Szeptember a szarvasbőgés hónapja
Fotó: Mesterházi József
Az erdészethez tartozó terület domborzati és termőhelyi viszonyai változatosak. A talajok közel fele sekély váztalaj vagy rendzina, míg a jobb termőhelyeken a barnaföld vagy az agyagbemosódásos erdőtalaj a jellemző. A déli területek sajátságos szubpannon sztyeppéitől északi irányba haladva egyre jobb minőségűek az erdőterületek.
Az uralkodó fafajok a bükk és a csertölgy, de a kocsánytalan és a molyhos tölgy, valamint a gyertyán sem elhanyagolható.
