A gasztronómia után érdeklődőknek ajánljuk a többnapos Kalácskarnevált. Alig tízperces autózásra hívogat a barcsi Gyógyfürdő, közel három hektáros területen terül el a város központjában.
Különleges látványt nyújtanak az április végén, május elején virágzó nárciszok Babócsán, a Basakertben. Európa legnagyobb összefüggő nárciszmezeje onnan kapta a nevét, hogy a história szerint a török hódoltság idején a tizenhárom hektáros területen a helyi basa ültette be a nárciszgumókat háremhölgyei gyönyörködtetésére. A község történetét a Prinke Kastély Falumúzeumban tekinthetjük meg.
1923-at írtak, amikor először hívták fel a szakközönség figyelmét a Barcs–Darány határában húzódó homok- és lápvidék természeti értékeire, 1942-ben pedig már védetté nyilvánításokra is sor került: a Patkó Bandi Fája elnevezésű kocsányos tölgyet, a lant alakú feketefenyőt, illetve a Rigócpatak középső szakaszát helyezték természetvédelmi oltalom alá. 1974-ben 34 négyzetkilométer kiterjedésű területen alakult meg a Barcsi Ősborókás Tájvédelmi Körzet.
„A környékünkön kilenc tó található, többségüket már nem használják, horgászni Rinyaszentkirályon és Háromfán érdemes. Ezekben a vizekben több, 10 kiló feletti csukát is fogtak, de amurból is előkerültek kapitális példányok. Termetes pontyok, torpedónyira növő amurok és természetesen nagy harcsák, süllők tanyáznak a vadregényes vizekben” – hangsúlyozta Cser Zsolt.
A lábodi Peteshalmi Vidrapark bepillantást nyújt a mentett állatok életébe, és fekete gólyákat is láthatunk. Emellett a környékbeli erdőkben több helyen is van lehetőség kerékpáros, gyalogos és lovasfogat-túrákra, de a Dráva vadvize izgalmas terepe a horgászat, a hajózás és a vízi sportok szerelmeseinek.
„Idényben 24 órás a szolgálat, a vadászok hajnalban kelnek, a reggeli kései, általában 11 órára esik, délután kávét, házi süteményt szolgálunk fel. A vacsora az esti vadászat után esedékes, sokszor 22 óra után. Szeptembertől a feleségemmel, Henriett-tel és a fiammal, Viktorral szinte percnyi szabadidőnk sincs. Szezonon kívül jönnek a csoportok, a konferenciatermünkben 80 főig tudunk lakodalmat, összejöveteleket vállalni. Ez tölti ki az évünk másik felét” – kanyarodott vissza a hétköznapi feladatokhoz a szakember. Nagyobb csapatra is felkészült a konyhájuk, kisebb társaság kérésére pedig megoldják a kerti bográcsozást, grillezést.
Bár a vendéglátás Cser Zsolt sok idejét leköti, igyekszik ő is kijutni az erdőbe, megnyugtató sétákat tesz a fák között.
Ha már az ételeknél tartottunk, igyekeztem kifaggatni a ház urát, milyen konyhát vezet. Mint elmondta, a vendégekkel egyeztetnek az igényekről, van-e valami a „tiltólistájukon”. A vadnak mindenféle formáját a tányérra álmodják, a szaftosat, a roston sültet, és nem maradhat el a szarvastatár sem.
„Nagyon szeretik a szarvassültünket, amit saját vörösboros barnamártásban melegítünk vissza, és sült körtével, áfonyával tálaljuk. Ezt szinte minden visszajáró vendég kéri. Egyik nagy kedvencük a tormás fácánleves burgonyagombóccal, de ugyanúgy keresik a töltött káposztánkat és a töltött paprikát. Azok a vendégek, akik ide járnak, igénylik a magyaros ételeket” – avatott be a konyhai titkokba Cser Zsolt. Hagyományos konyhát vezet, de kifogyhatatlan ötletei megjelennek az asztalon, módosít a régi recepten, új vagy már-már elfeledett zöldségeket, gyümölcsöket vesz elő, grillezi őket, hogy legyen a tányér szép zöld vagy éppen sokszínű. Szeret az ételekkel kísérletezni.
Azt azért elárulja, hogy sokan zsigerből tartózkodnak a vadételtől, úgy gondolják, hogy rágós vagy kiszáradt, mint a cipőtalp. Majd amikor kiderül, hogy kés sem kell az étkezéshez, olyan omlós a tányéron lévő hús, azonnal kérik a receptet. Az alap a párolás. A húst először is serpenyőben „körbezárják”, körbesütik, majd zöldségek, fűszerek hozzáadásával puhítják.
