Az elmúlt évtizedben a nemzeti park igazgatóságok váltak a belföldi ökoturizmus legnagyobb letéteményeseivé. A magyarországi ökoturisztikai létesítmények felét működtetik, melyekben éves szinten 1,6 millió látogatót fogadnak – hangsúlyozta a tárca környezetügyért felelős államtitkára a központ csütörtöki avatóján.

Rácz András a közlemény szerint kiemelte, hogy a tavaly ezekben a létesítményekben csak a környezeti nevelési programokban részt vevő gyerekek száma 358 ezer volt. Az államtitkár úgy fogalmazott, a társadalmi igények változnak, az emberek aktív kikapcsolódásra, természetjárásra, túrázásra vágynak.

150 évvel ezelőtt született Gulyás József, az első magyarországi természetvédelmi őr, aki éppen 100 éve állt szolgálatba. Ez a csárdaépület akkor már állt és végigkövette a természetvédelmi szervezetrendszer megalakulását. 1976-ban jött létre a Fertő Tájvédelmi Körzet, egy évvel később követte a Hansági TK, 1979-ben pedig megalakult a Fertő Bioszféra-rezervátum, majd 10 évvel később létrejött az első, osztrákokkal közös határon átnyúló nemzeti park. 2001-ben a Fertő tájat az UNESCO a világörökség részének ismerte el – sorolta az államtitkár.

Rácz András elmondta, a természetvédelmi őrszolgálat, melynek szintén otthont ad az új épület, országos szinten 255 fővel működik, és 850 ezer hektár védett területet, 2 millió hektár Natura 2000 területet és 38 ezer nyilvántartott régészeti lelőhelyet felügyel.

Az elmúlt 10 évben éppen ezért nagy gondot fordítottak az őrszolgálatok eszközfejlesztésére is, 1,6 milliárd forint értékben többek közt 90 darab gépjármű beszerzése, 6 teljesen új őrszolgálati iroda felépítése, valamint 9 ilyen épület felújítása valósult meg – fűzte hozzá.

Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója ismertette, a mostani épületátadó egy hosszú folyamat eredménye, mely összehangolt munkát kívánt meg a nemzeti park munkatársaival, illetve a határon átívelő osztrák együttműködéssel az INTERREG pályázat kereteiben. A korábbi Csárdakapu funkciója aktualitását vesztette, ezzel együtt a megújult csárda épület nevéből is elhagyhatta a kaput. Hiánypótló infrastrukturális létesítmény állhat itt mától a természetvédelmi őrök, illetve az interaktív bemutatóközponttal a környezeti nevelésbe bekapcsolódó látogatók számára is – fogalmazott az igazgató a közlemény szerint.

Az elmúlt évtizedben a nemzeti park igazgatóságok váltak a belföldi ökoturizmus legnagyobb letéteményeseivé. A magyarországi ökoturisztikai létesítmények felét működtetik, melyekben éves szinten 1,6 millió látogatót fogadnak – hangsúlyozta a tárca környezetügyért felelős államtitkára a központ csütörtöki avatóján.

Rácz András a közlemény szerint kiemelte, hogy a tavaly ezekben a létesítményekben csak a környezeti nevelési programokban részt vevő gyerekek száma 358 ezer volt. Az államtitkár úgy fogalmazott, a társadalmi igények változnak, az emberek aktív kikapcsolódásra, természetjárásra, túrázásra vágynak.

150 évvel ezelőtt született Gulyás József, az első magyarországi természetvédelmi őr, aki éppen 100 éve állt szolgálatba. Ez a csárdaépület akkor már állt és végigkövette a természetvédelmi szervezetrendszer megalakulását. 1976-ban jött létre a Fertő Tájvédelmi Körzet, egy évvel később követte a Hansági TK, 1979-ben pedig megalakult a Fertő Bioszféra-rezervátum, majd 10 évvel később létrejött az első, osztrákokkal közös határon átnyúló nemzeti park. 2001-ben a Fertő tájat az UNESCO a világörökség részének ismerte el – sorolta az államtitkár.

Rácz András elmondta, a természetvédelmi őrszolgálat, melynek szintén otthont ad az új épület, országos szinten 255 fővel működik, és 850 ezer hektár védett területet, 2 millió hektár Natura 2000 területet és 38 ezer nyilvántartott régészeti lelőhelyet felügyel.

Az elmúlt 10 évben éppen ezért nagy gondot fordítottak az őrszolgálatok eszközfejlesztésére is, 1,6 milliárd forint értékben többek közt 90 darab gépjármű beszerzése, 6 teljesen új őrszolgálati iroda felépítése, valamint 9 ilyen épület felújítása valósult meg – fűzte hozzá.

Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója ismertette, a mostani épületátadó egy hosszú folyamat eredménye, mely összehangolt munkát kívánt meg a nemzeti park munkatársaival, illetve a határon átívelő osztrák együttműködéssel az INTERREG pályázat kereteiben. A korábbi Csárdakapu funkciója aktualitását vesztette, ezzel együtt a megújult csárda épület nevéből is elhagyhatta a kaput. Hiánypótló infrastrukturális létesítmény állhat itt mától a természetvédelmi őrök, illetve az interaktív bemutatóközponttal a környezeti nevelésbe bekapcsolódó látogatók számára is – fogalmazott az igazgató a közlemény szerint.

Az elmúlt évtizedben a nemzeti park igazgatóságok váltak a belföldi ökoturizmus legnagyobb letéteményeseivé. A magyarországi ökoturisztikai létesítmények felét működtetik, melyekben éves szinten 1,6 millió látogatót fogadnak – hangsúlyozta a tárca környezetügyért felelős államtitkára a központ csütörtöki avatóján.

Rácz András a közlemény szerint kiemelte, hogy a tavaly ezekben a létesítményekben csak a környezeti nevelési programokban részt vevő gyerekek száma 358 ezer volt. Az államtitkár úgy fogalmazott, a társadalmi igények változnak, az emberek aktív kikapcsolódásra, természetjárásra, túrázásra vágynak.

150 évvel ezelőtt született Gulyás József, az első magyarországi természetvédelmi őr, aki éppen 100 éve állt szolgálatba. Ez a csárdaépület akkor már állt és végigkövette a természetvédelmi szervezetrendszer megalakulását. 1976-ban jött létre a Fertő Tájvédelmi Körzet, egy évvel később követte a Hansági TK, 1979-ben pedig megalakult a Fertő Bioszféra-rezervátum, majd 10 évvel később létrejött az első, osztrákokkal közös határon átnyúló nemzeti park. 2001-ben a Fertő tájat az UNESCO a világörökség részének ismerte el – sorolta az államtitkár.

Rácz András elmondta, a természetvédelmi őrszolgálat, melynek szintén otthont ad az új épület, országos szinten 255 fővel működik, és 850 ezer hektár védett területet, 2 millió hektár Natura 2000 területet és 38 ezer nyilvántartott régészeti lelőhelyet felügyel.

Az elmúlt 10 évben éppen ezért nagy gondot fordítottak az őrszolgálatok eszközfejlesztésére is, 1,6 milliárd forint értékben többek közt 90 darab gépjármű beszerzése, 6 teljesen új őrszolgálati iroda felépítése, valamint 9 ilyen épület felújítása valósult meg – fűzte hozzá.

Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója ismertette, a mostani épületátadó egy hosszú folyamat eredménye, mely összehangolt munkát kívánt meg a nemzeti park munkatársaival, illetve a határon átívelő osztrák együttműködéssel az INTERREG pályázat kereteiben. A korábbi Csárdakapu funkciója aktualitását vesztette, ezzel együtt a megújult csárda épület nevéből is elhagyhatta a kaput. Hiánypótló infrastrukturális létesítmény állhat itt mától a természetvédelmi őrök, illetve az interaktív bemutatóközponttal a környezeti nevelésbe bekapcsolódó látogatók számára is – fogalmazott az igazgató a közlemény szerint.

Az elmúlt évtizedben a nemzeti park igazgatóságok váltak a belföldi ökoturizmus legnagyobb letéteményeseivé. A magyarországi ökoturisztikai létesítmények felét működtetik, melyekben éves szinten 1,6 millió látogatót fogadnak – hangsúlyozta a tárca környezetügyért felelős államtitkára a központ csütörtöki avatóján.

Rácz András a közlemény szerint kiemelte, hogy a tavaly ezekben a létesítményekben csak a környezeti nevelési programokban részt vevő gyerekek száma 358 ezer volt. Az államtitkár úgy fogalmazott, a társadalmi igények változnak, az emberek aktív kikapcsolódásra, természetjárásra, túrázásra vágynak.

150 évvel ezelőtt született Gulyás József, az első magyarországi természetvédelmi őr, aki éppen 100 éve állt szolgálatba. Ez a csárdaépület akkor már állt és végigkövette a természetvédelmi szervezetrendszer megalakulását. 1976-ban jött létre a Fertő Tájvédelmi Körzet, egy évvel később követte a Hansági TK, 1979-ben pedig megalakult a Fertő Bioszféra-rezervátum, majd 10 évvel később létrejött az első, osztrákokkal közös határon átnyúló nemzeti park. 2001-ben a Fertő tájat az UNESCO a világörökség részének ismerte el – sorolta az államtitkár.

Rácz András elmondta, a természetvédelmi őrszolgálat, melynek szintén otthont ad az új épület, országos szinten 255 fővel működik, és 850 ezer hektár védett területet, 2 millió hektár Natura 2000 területet és 38 ezer nyilvántartott régészeti lelőhelyet felügyel.

Az elmúlt 10 évben éppen ezért nagy gondot fordítottak az őrszolgálatok eszközfejlesztésére is, 1,6 milliárd forint értékben többek közt 90 darab gépjármű beszerzése, 6 teljesen új őrszolgálati iroda felépítése, valamint 9 ilyen épület felújítása valósult meg – fűzte hozzá.

Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója ismertette, a mostani épületátadó egy hosszú folyamat eredménye, mely összehangolt munkát kívánt meg a nemzeti park munkatársaival, illetve a határon átívelő osztrák együttműködéssel az INTERREG pályázat kereteiben. A korábbi Csárdakapu funkciója aktualitását vesztette, ezzel együtt a megújult csárda épület nevéből is elhagyhatta a kaput. Hiánypótló infrastrukturális létesítmény állhat itt mától a természetvédelmi őrök, illetve az interaktív bemutatóközponttal a környezeti nevelésbe bekapcsolódó látogatók számára is – fogalmazott az igazgató a közlemény szerint.

Az elmúlt évtizedben a nemzeti park igazgatóságok váltak a belföldi ökoturizmus legnagyobb letéteményeseivé. A magyarországi ökoturisztikai létesítmények felét működtetik, melyekben éves szinten 1,6 millió látogatót fogadnak – hangsúlyozta a tárca környezetügyért felelős államtitkára a központ csütörtöki avatóján.

Rácz András a közlemény szerint kiemelte, hogy a tavaly ezekben a létesítményekben csak a környezeti nevelési programokban részt vevő gyerekek száma 358 ezer volt. Az államtitkár úgy fogalmazott, a társadalmi igények változnak, az emberek aktív kikapcsolódásra, természetjárásra, túrázásra vágynak.

150 évvel ezelőtt született Gulyás József, az első magyarországi természetvédelmi őr, aki éppen 100 éve állt szolgálatba. Ez a csárdaépület akkor már állt és végigkövette a természetvédelmi szervezetrendszer megalakulását. 1976-ban jött létre a Fertő Tájvédelmi Körzet, egy évvel később követte a Hansági TK, 1979-ben pedig megalakult a Fertő Bioszféra-rezervátum, majd 10 évvel később létrejött az első, osztrákokkal közös határon átnyúló nemzeti park. 2001-ben a Fertő tájat az UNESCO a világörökség részének ismerte el – sorolta az államtitkár.

Rácz András elmondta, a természetvédelmi őrszolgálat, melynek szintén otthont ad az új épület, országos szinten 255 fővel működik, és 850 ezer hektár védett területet, 2 millió hektár Natura 2000 területet és 38 ezer nyilvántartott régészeti lelőhelyet felügyel.

Az elmúlt 10 évben éppen ezért nagy gondot fordítottak az őrszolgálatok eszközfejlesztésére is, 1,6 milliárd forint értékben többek közt 90 darab gépjármű beszerzése, 6 teljesen új őrszolgálati iroda felépítése, valamint 9 ilyen épület felújítása valósult meg – fűzte hozzá.

Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója ismertette, a mostani épületátadó egy hosszú folyamat eredménye, mely összehangolt munkát kívánt meg a nemzeti park munkatársaival, illetve a határon átívelő osztrák együttműködéssel az INTERREG pályázat kereteiben. A korábbi Csárdakapu funkciója aktualitását vesztette, ezzel együtt a megújult csárda épület nevéből is elhagyhatta a kaput. Hiánypótló infrastrukturális létesítmény állhat itt mától a természetvédelmi őrök, illetve az interaktív bemutatóközponttal a környezeti nevelésbe bekapcsolódó látogatók számára is – fogalmazott az igazgató a közlemény szerint.

Az elmúlt évtizedben a nemzeti park igazgatóságok váltak a belföldi ökoturizmus legnagyobb letéteményeseivé. A magyarországi ökoturisztikai létesítmények felét működtetik, melyekben éves szinten 1,6 millió látogatót fogadnak – hangsúlyozta a tárca környezetügyért felelős államtitkára a központ csütörtöki avatóján.

Rácz András a közlemény szerint kiemelte, hogy a tavaly ezekben a létesítményekben csak a környezeti nevelési programokban részt vevő gyerekek száma 358 ezer volt. Az államtitkár úgy fogalmazott, a társadalmi igények változnak, az emberek aktív kikapcsolódásra, természetjárásra, túrázásra vágynak.

150 évvel ezelőtt született Gulyás József, az első magyarországi természetvédelmi őr, aki éppen 100 éve állt szolgálatba. Ez a csárdaépület akkor már állt és végigkövette a természetvédelmi szervezetrendszer megalakulását. 1976-ban jött létre a Fertő Tájvédelmi Körzet, egy évvel később követte a Hansági TK, 1979-ben pedig megalakult a Fertő Bioszféra-rezervátum, majd 10 évvel később létrejött az első, osztrákokkal közös határon átnyúló nemzeti park. 2001-ben a Fertő tájat az UNESCO a világörökség részének ismerte el – sorolta az államtitkár.

Rácz András elmondta, a természetvédelmi őrszolgálat, melynek szintén otthont ad az új épület, országos szinten 255 fővel működik, és 850 ezer hektár védett területet, 2 millió hektár Natura 2000 területet és 38 ezer nyilvántartott régészeti lelőhelyet felügyel.

Az elmúlt 10 évben éppen ezért nagy gondot fordítottak az őrszolgálatok eszközfejlesztésére is, 1,6 milliárd forint értékben többek közt 90 darab gépjármű beszerzése, 6 teljesen új őrszolgálati iroda felépítése, valamint 9 ilyen épület felújítása valósult meg – fűzte hozzá.

Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója ismertette, a mostani épületátadó egy hosszú folyamat eredménye, mely összehangolt munkát kívánt meg a nemzeti park munkatársaival, illetve a határon átívelő osztrák együttműködéssel az INTERREG pályázat kereteiben. A korábbi Csárdakapu funkciója aktualitását vesztette, ezzel együtt a megújult csárda épület nevéből is elhagyhatta a kaput. Hiánypótló infrastrukturális létesítmény állhat itt mától a természetvédelmi őrök, illetve az interaktív bemutatóközponttal a környezeti nevelésbe bekapcsolódó látogatók számára is – fogalmazott az igazgató a közlemény szerint.