A klímaváltozás negatív hatásai – például a szélsőséges csapadékeloszlás – jelentősen veszélyeztetik az ökoszisztémában fontos szerepet játszó vizes élőhelyeket.

A fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően a Dráva menti erdőkben a vizes élőhelyek madárvilágához tartozó, több védett és fokozottan védett madárfaj is fészkel: a fekete gólya, a rétisas, a barna és vörös kánya is.

A Mecsekerdő által kezelt erdők – földrajzi helyzetünkből adódóan – fontos szerepet töltenek be a madarak tavaszi és őszi vonulása során, a hosszú és kimerítő utazás alatt sok faj használja a vizes élőhelyeket pihenésre és táplálékkeresésre. Itt említhetjük a Kemse, Bogdása, Csányoszró, Páprád, Szentegát határában lévő mocsaras területeket, a Dráva régi medrét, valamint a folyón található gyűjtőtavak egyes részeit – utóbbiak közül a Szaporcai Ó-Dráva meder egyben Magyarország első, természetvédelmi szempontból kiemelt, úgynevezett Ramsari területe.

A természetvédelmi kezelő Duna-Dráva Nemzeti Park a Mecsekerdő közreműködésével elkészítette az ormánsági vizes élőhelyek és gyepek, valamint a Kelet-Dráva kiemelt természetmegőrzési terület Natura 2000-es fenntartási terveit, amelyek

A gyakorlati lépések közé tartozik az élőhelyek alapfeltételét biztosító víz, vagyis az ősi Dráva medermaradványaiban fennmaradt, természetes, tápanyagban gazdag – eutróf – tavak, mellékágak és holtágak vízminőségének megtartása, javítása, csakúgy, mint az idegenhonos, invazív fajok – akác, gyalogakác, bálványfa – visszaszorítása, amely több mint 155 hektár területen történt meg. A Mecsekerdő megújított erdőterveiben ezek a helyszínek már kíméleti, vagyis a gazdálkodás alól kivont területként szerepelnek.

A klímaváltozás negatív hatásai – például a szélsőséges csapadékeloszlás – jelentősen veszélyeztetik az ökoszisztémában fontos szerepet játszó vizes élőhelyeket.

A fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően a Dráva menti erdőkben a vizes élőhelyek madárvilágához tartozó, több védett és fokozottan védett madárfaj is fészkel: a fekete gólya, a rétisas, a barna és vörös kánya is.

A Mecsekerdő által kezelt erdők – földrajzi helyzetünkből adódóan – fontos szerepet töltenek be a madarak tavaszi és őszi vonulása során, a hosszú és kimerítő utazás alatt sok faj használja a vizes élőhelyeket pihenésre és táplálékkeresésre. Itt említhetjük a Kemse, Bogdása, Csányoszró, Páprád, Szentegát határában lévő mocsaras területeket, a Dráva régi medrét, valamint a folyón található gyűjtőtavak egyes részeit – utóbbiak közül a Szaporcai Ó-Dráva meder egyben Magyarország első, természetvédelmi szempontból kiemelt, úgynevezett Ramsari területe.

A természetvédelmi kezelő Duna-Dráva Nemzeti Park a Mecsekerdő közreműködésével elkészítette az ormánsági vizes élőhelyek és gyepek, valamint a Kelet-Dráva kiemelt természetmegőrzési terület Natura 2000-es fenntartási terveit, amelyek

A gyakorlati lépések közé tartozik az élőhelyek alapfeltételét biztosító víz, vagyis az ősi Dráva medermaradványaiban fennmaradt, természetes, tápanyagban gazdag – eutróf – tavak, mellékágak és holtágak vízminőségének megtartása, javítása, csakúgy, mint az idegenhonos, invazív fajok – akác, gyalogakác, bálványfa – visszaszorítása, amely több mint 155 hektár területen történt meg. A Mecsekerdő megújított erdőterveiben ezek a helyszínek már kíméleti, vagyis a gazdálkodás alól kivont területként szerepelnek.

A klímaváltozás negatív hatásai – például a szélsőséges csapadékeloszlás – jelentősen veszélyeztetik az ökoszisztémában fontos szerepet játszó vizes élőhelyeket.

A fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően a Dráva menti erdőkben a vizes élőhelyek madárvilágához tartozó, több védett és fokozottan védett madárfaj is fészkel: a fekete gólya, a rétisas, a barna és vörös kánya is.

A Mecsekerdő által kezelt erdők – földrajzi helyzetünkből adódóan – fontos szerepet töltenek be a madarak tavaszi és őszi vonulása során, a hosszú és kimerítő utazás alatt sok faj használja a vizes élőhelyeket pihenésre és táplálékkeresésre. Itt említhetjük a Kemse, Bogdása, Csányoszró, Páprád, Szentegát határában lévő mocsaras területeket, a Dráva régi medrét, valamint a folyón található gyűjtőtavak egyes részeit – utóbbiak közül a Szaporcai Ó-Dráva meder egyben Magyarország első, természetvédelmi szempontból kiemelt, úgynevezett Ramsari területe.

A természetvédelmi kezelő Duna-Dráva Nemzeti Park a Mecsekerdő közreműködésével elkészítette az ormánsági vizes élőhelyek és gyepek, valamint a Kelet-Dráva kiemelt természetmegőrzési terület Natura 2000-es fenntartási terveit, amelyek

A gyakorlati lépések közé tartozik az élőhelyek alapfeltételét biztosító víz, vagyis az ősi Dráva medermaradványaiban fennmaradt, természetes, tápanyagban gazdag – eutróf – tavak, mellékágak és holtágak vízminőségének megtartása, javítása, csakúgy, mint az idegenhonos, invazív fajok – akác, gyalogakác, bálványfa – visszaszorítása, amely több mint 155 hektár területen történt meg. A Mecsekerdő megújított erdőterveiben ezek a helyszínek már kíméleti, vagyis a gazdálkodás alól kivont területként szerepelnek.

A klímaváltozás negatív hatásai – például a szélsőséges csapadékeloszlás – jelentősen veszélyeztetik az ökoszisztémában fontos szerepet játszó vizes élőhelyeket.

A fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően a Dráva menti erdőkben a vizes élőhelyek madárvilágához tartozó, több védett és fokozottan védett madárfaj is fészkel: a fekete gólya, a rétisas, a barna és vörös kánya is.

A Mecsekerdő által kezelt erdők – földrajzi helyzetünkből adódóan – fontos szerepet töltenek be a madarak tavaszi és őszi vonulása során, a hosszú és kimerítő utazás alatt sok faj használja a vizes élőhelyeket pihenésre és táplálékkeresésre. Itt említhetjük a Kemse, Bogdása, Csányoszró, Páprád, Szentegát határában lévő mocsaras területeket, a Dráva régi medrét, valamint a folyón található gyűjtőtavak egyes részeit – utóbbiak közül a Szaporcai Ó-Dráva meder egyben Magyarország első, természetvédelmi szempontból kiemelt, úgynevezett Ramsari területe.

A természetvédelmi kezelő Duna-Dráva Nemzeti Park a Mecsekerdő közreműködésével elkészítette az ormánsági vizes élőhelyek és gyepek, valamint a Kelet-Dráva kiemelt természetmegőrzési terület Natura 2000-es fenntartási terveit, amelyek

A gyakorlati lépések közé tartozik az élőhelyek alapfeltételét biztosító víz, vagyis az ősi Dráva medermaradványaiban fennmaradt, természetes, tápanyagban gazdag – eutróf – tavak, mellékágak és holtágak vízminőségének megtartása, javítása, csakúgy, mint az idegenhonos, invazív fajok – akác, gyalogakác, bálványfa – visszaszorítása, amely több mint 155 hektár területen történt meg. A Mecsekerdő megújított erdőterveiben ezek a helyszínek már kíméleti, vagyis a gazdálkodás alól kivont területként szerepelnek.

A klímaváltozás negatív hatásai – például a szélsőséges csapadékeloszlás – jelentősen veszélyeztetik az ökoszisztémában fontos szerepet játszó vizes élőhelyeket.

A fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően a Dráva menti erdőkben a vizes élőhelyek madárvilágához tartozó, több védett és fokozottan védett madárfaj is fészkel: a fekete gólya, a rétisas, a barna és vörös kánya is.

A Mecsekerdő által kezelt erdők – földrajzi helyzetünkből adódóan – fontos szerepet töltenek be a madarak tavaszi és őszi vonulása során, a hosszú és kimerítő utazás alatt sok faj használja a vizes élőhelyeket pihenésre és táplálékkeresésre. Itt említhetjük a Kemse, Bogdása, Csányoszró, Páprád, Szentegát határában lévő mocsaras területeket, a Dráva régi medrét, valamint a folyón található gyűjtőtavak egyes részeit – utóbbiak közül a Szaporcai Ó-Dráva meder egyben Magyarország első, természetvédelmi szempontból kiemelt, úgynevezett Ramsari területe.

A természetvédelmi kezelő Duna-Dráva Nemzeti Park a Mecsekerdő közreműködésével elkészítette az ormánsági vizes élőhelyek és gyepek, valamint a Kelet-Dráva kiemelt természetmegőrzési terület Natura 2000-es fenntartási terveit, amelyek

A gyakorlati lépések közé tartozik az élőhelyek alapfeltételét biztosító víz, vagyis az ősi Dráva medermaradványaiban fennmaradt, természetes, tápanyagban gazdag – eutróf – tavak, mellékágak és holtágak vízminőségének megtartása, javítása, csakúgy, mint az idegenhonos, invazív fajok – akác, gyalogakác, bálványfa – visszaszorítása, amely több mint 155 hektár területen történt meg. A Mecsekerdő megújított erdőterveiben ezek a helyszínek már kíméleti, vagyis a gazdálkodás alól kivont területként szerepelnek.