Oldal 2/76
Gondolkoztak már azon, miért kirándulunk az erdőben? Talán érezni akarjuk bőrünkön a természet lágy ölelését, amire a hétköznapokban annyira vágyunk? Látni akarjuk a hatalmas faóriásokat, a patak fodrozódó vizét, a hegygerincen ugrándozó szarvasokat?
A természet szeretete kíséri Szigeti Edit életét és természetfotós munkásságát. A Nimród Vadászújság munkatársaként főként Somogy és Zala vármegyében alkot, képeit több ízben már külföldön is kiállították.
Mindig örömmel és kis izgalommal megyek Mátraalmásra, a Gembiczki házaspárhoz. Jólesik újra találkozni a hazai erdészet két doyenjével, és kíváncsian várom, milyen erdei alapanyagokkal készülnek.
Európai viszonylatban a magyar főváros az egy főre jutó zöldfelületet tekintve nagyjából a középmezőnyhöz tartozik. Pedig területének csupán mintegy 10 százalékát borítja erdő.
Szentgál és Bánd települések határában, hatalmas bükkösök árnyékában egy különleges, a sziklaerdőket kedvelő örökzöld fafajt rejt magában az erdő.
Ősszel igazi színkavalkád várja a kirándulókat az erdőben, ám a szemet gyönyörködtető, lábunk alatt ropogó sárgáspiros levélpaplan nemcsak szép, hanem nagyon hasznos is.
Egykor a velemiek fő megélhetési forrása volt, még a lehullott – ahogy ők mondják – rigyáját is nagy becsben tartották, a fa minden részét hasznosították.
„Az ország ötödik kis gőzmozdonyát tegnap állították üzembe” – így konferálta fel 2001. március 9-én az MTV Szegedi Körzeti Stúdió hírolvasója azt a tudósítást, amely elsőként mutatta be Rezét gőzös magyarországi pályafutását.
A szerelmi csalódásokat idővel kiheverjük, megrázzuk magunkat, és bebizonyítjuk, többek vagyunk annál, mint amit eddig láttattunk.
Az 1956. október 23-án kitört forradalom leverése és megtorlása november 4-én kezdődött, ám a Mecsek erdeiben utána még hetekig, sőt, egyesek szerint hónapokig kitartottak a végsőkig elszánt ellenálló csoportok.
A klímaváltozás bolygónk minden élőhelyét érinti, azonban valószínűleg nem egyformán hat a természetes és városi erdők állataira.
Természetkedvelők, erdőjárók időnként felteszik a kérdést: van-e érintetlen, őserdő Magyarországon? A válasz egyszerűnek tűnik, hiszen hazánkban nincs olyan erdő, amelyben még sosem történt emberi beavatkozás.
Vajon hányféleképp lehet a gyári ételektől a friss, natúr falatok felé fordulni, és hogyan tud egy egyszerű tésztaétel hagyományt, kultúrát hordozni?
Öt év alatt már másodszor a NYÍRERDŐ Zrt. munkatársa lett az Év Erdésze.
„A Bükk-hegység szívében, Répáshután élek. A természetfotózás 2011-ben lett az életem része, akkor kezdtem dolgozni az ÉSZAKERDŐ Zrt.-nél, ahol jelenleg a műszaki osztály előadója vagyok. ”
Tavasz óta Kati nénivel, Feri bácsival körbejártuk, mit tehetünk az asztalra az erdőből: gyógynövények, fűszernövények, gyümölcsök, gombák kerültek terítékre, és gondolhatnánk, decemberre kiürül a természet éléstára.
Már az is különleges, ha egy família hét generáción át folytatja ugyanazt a mesterséget. Kivált, ha e mesterség maga is kuriózum. Írásos feljegyzések tanúsága szerint a Kovács családban 1878 óta apáról fiúra, lányra száll a kékfestő tudomány.
Az áruházak polcain, az ünnepi kirakodóvásárok asztalain és az online piactéren is óriási a választék a természetes vagy természetközeli ünnepi díszekből. A nagy kínálat mutatja, hogy a legtöbb embernek szüksége van a természetesre.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
