Lapszemle

Évszázados kísérletek nyomán

A Farkasgyepű mellett található Roth Gyula-tanösvény az ország egyik legrégebbi erdészeti kísérleti területét járja be.

A gyönyörű erdőben kanyarogva a kutatások eredményein túl a közép-dunántúli bükkösök élővilágát, a bennük rejlő természeti értékeket is bemutatja az érdeklődő erdőlátogatóknak.

A tanösvény névadója, Roth Gyula kereken száz éve kezdett nagyszabású kísérletekbe a Farkasgyepű környéki erdőkben. Az összesen csaknem 150 hektáron végzett gyérítési és erdőfelújítási kísérletek egyik célkitűzése volt bebizonyítani, hogy a természetes felújítás különböző módszereivel, helyes beavatkozásokkal visszaalakíthatók bükk főfafajú erdőkké azok az erdők, melyekben a gyertyán kezdte kiszorítani a bükköt. Elérték a céljukat, hiszen mára jellemzően olyan bükkösöket találunk itt, melyekben a gyertyán színesítő elegyfafaj.

A később kibővített kísérleti területet 1977-ben mintegy 360 hektáron természetvédelmi oltalom alá helyezték.

Farkasgyepű

Farkasgyepűtől nem messze délkeletre, a 83-as főút mellől indul a tanösvény. A falut elhagyva, a főúttól jobbra lévő, autóval is megközelíthető pihenőhelyen találjuk az első táblát, majd a főúton átkelve, az attól keletre lévő bükkös erdőtömbön vezet végig az ösvény, egészen az Országos Kéktúra nyomvonalán lévő Szénpajta pihenőig.

A hozzávetőleg 2,5 kilométer hosszú tanösvény a T (zöld T) jelzést követve könnyen bejárható, az árkokon való átkelést fahidak segítik. Egy szakaszon, a sűrűben megbújó Bika-forrásig együtt halad vele a ● (zöld kör) jelzés. Összesen 10 ismeretterjesztő és tudományos tartalmú táblát kereshetünk fel. Ezek bemutatják Roth Gyula, majd a kísérletét később felkaroló és kibővítő Majer Antal professzor munkásságát.

A tanösvény a zöld T jelzést követvekönnyen bejárható

A tanösvény a zöld T jelzést követve könnyen bejárható

A bükkösök fokozatos felújításának különböző módszereiről, és a folyamatos erdőborítást biztosító szálalásról is olvashatunk, de az erdei életközösség, a környékre jellemző növény- és állatvilág is megjelenik a táblákon.

Mivel a sűrű erdőbe nem tud bejutni sok fény, kevés cserje és lágy szárú alkotja, de kora tavasszal több színes virágú növény is jelzi a természet ébredését: nyíló odvas keltikét, galambvirágot, hagymás fogasírt és madársóskát is láthatunk.

A tanösvényt 20 éve alakította ki a Bakonyerdő Zrt., Timár György, a Farkasgyepűi Erdészet akkori vezetőjének irányításával. A nyomvonalat úgy álmodták meg, hogy az az 1936-ban megrendezett nagyszabású nemzetközi erdészeti konferencia, a IX. IUFRO kongresszus terepi programján bejárt útvonalra essen. A tanösvény szíve annak ötödik állomása, ahol Timár György emlékére kopjafát állítottak, Roth Gyula előtt pedig kézzel faragott emléktáblával tisztelegnek. Az itt kialakított erdei pihenőhelyen padok, asztalok és egy kis esőbeálló fogadja az erdőjárókat.

Forrás: A Mi Erdőnk