Oldal 4/4
Az egyetem előtti katonaidőmben egyszer egy barátom azt állította az Alföldről, hogy nincs ott más, mint kukorica- és búzaföld, meg bakterház. Ma is sokan így vélik, legfeljebb az út menti szalagkorlátok tolakodtak be a felsorolásba. Pedig hazánk legnagyobb tája sok, rendkívül változatos kis tájra tagolódik, amit tovább színesít a hozzájuk kötődő néprajzi, kulturális és történelmi érték.
A folyók mellett élők már megszokták, hogy hóolvadás vagy nagy mennyiségű csapadék hatására hirtelen megemelkedik a vízszint. Árvizek leginkább tavasszal és nyár elején fordulnak elő, kivételesen azonban télen is kialakulhatnak, ahogyan ezt év elején is megtapasztalhattuk.
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
