PETŐFI SZÜLETÉSÉNEK NYOMÁBAN SZABADSZÁLLÁSON
Petőfi Sándor az egyetlen olyan magyar költő, akinek a mai napig vitatják a születési idejét (1822. december 31. vagy 1823. január 1.) és helyét, kilenc település is a maga szülöttének vallja.
Címke: múzeum
Oldal 1/1
NEGYEDSZIVARNYI KIRÁNDULÁS
Mi kell egy jó kiránduláshoz? Felkészülés, tervezgetés térképpel, néhány könyvvel, vagy az ezeket kiváltó korszerű eszközökkel. Beszélgetés az úti célt jól ismerő barátokkal. Vidám, befogadó, figyelmes részvétel.
SVÁBOK NYOMÁBAN A TOLNAI ERDŐK ÖLELÉSÉBEN
Sűrű erdők, égig érő fák, vadvirágos rétek borítják a Tolnai-hegyhát völgyekkel és vízmosásokkal szabdalt vidékét. A csendben megbúvó apró falvakat a Tolnai Zöldút kapcsolja össze. A néprajzi, építészeti és történelmi értékekben gazdag települések története összefonódik, jellemzően az Árpád-korban alapították őket, de később a török hódoltság idején teljesen elnéptelenedtek.
BARANGOLÁSOK, VÍZI TÚRÁK A VELENCEI-TÓNÁL
A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. Földtörténeti szempontból nagyon fiatal, kora mindössze 12 ezer évre tehető. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályozásoknak köszönhetően hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.
VÍZFŐ TURISTAHÁZ ORFŰN
A Mecsek-hegység észak felé nyíló völgyében húzódó tórendszer és a csendes falvak üde színfoltjai Baranya megyének. Egyre többen gondolják úgy, hogy Orfűre érdemes eljutni, majd többször visszatérni – a fokozott érdeklődés pedig folyamatos és célzott fejlesztéseket ösztönöz.
FOGLALKOZÁSOK A SZALAJKA-VÖLGYBEN
Szilvásvárad hazánk egyik legismertebb települése, híres a gyönyörű és egyedülálló Szalajka-völgyéről. A Bükk legnevesebb és páratlan szépségű területe halmozza a természeti kincseket, növény- és állatvilága pedig sokszínű, így kiváló helyszíne az erdei iskolás foglalkozásoknak.
ÉVSZÁZADOK A VÉRTES DÉLI OLDALÁN
Néha ránézek a múzeum falán lógó korabeli képre, amelynek hátoldalán a következő olvasható: uradalmi erdészek éves vadászata, Csákvár, 1881. A képen csoportba összeállt erdész urak néznek a kamera felé, előttük fácán-, nyúl- és fogolyteríték. Vajon nekik milyen gondjaik lehettek nap mint nap? Bizonyára mások, mint a mai erdésznemzedéknek. Talán rosszabb életük volt, talán jobb, ki tudja?
A HUTA VÁNDOROLT A FA UTÁN
Kutatások szerint a 17. század végétől a 18. század elejéig négy üvegbánya, azaz üvegkészítő műhely működött a Kelet-Mecsek hegyei között. Kiterjedt bükkösei miatt Baranyának ezen vidéke ideális helye volt e tevékenységnek. S bár napjainkban nem pipál üvegkohó a fák között, a táj gazdag lelőhelye a hazai üvegművesség emlékeinek.
