
HOLTFA NÉLKÜL BETEGEBB AZ ERDŐ
Mi a habitat-fa és miért fontos, hogy elegendő számban legyen belőle az erdőkben? Mi a szerepe a földön fekve korhadó fatörzseknek? Mik eszik a holtfát és mik eszik a holtfaevőket?
Oldal 14/77
Mi a habitat-fa és miért fontos, hogy elegendő számban legyen belőle az erdőkben? Mi a szerepe a földön fekve korhadó fatörzseknek? Mik eszik a holtfát és mik eszik a holtfaevőket?
A Bakony karsztos röghegység, mintegy 4000 négyzetkilométeres kiterjedésével a Dunántúli-középhegység legnagyobb tagja. Geológiai sajátosságainak köszönhetően nyersanyagokban meglehetősen gazdag, így számos csendes kis faluja kötődik a bányászathoz. A Veszprémtől északra található Eplényben 1929-ben megnyitott mangánércbánya 43 évig működött, a település mára a kirándulóknak és a téli sportok kedvelőinek nyújt kellemes kikapcsolódást.
Időről időre borzolja a kedélyeket egy-egy faluszélről elkószált kisgyerek, világgá bujdosó kamasz, erdőben eltévedt kiránduló, elbóklászó beteg öreg története. Sokan aggódnak a bajba jutott, segítségre szoruló emberekért. Ilyenkor erdőn, mezőn, bozótos hegy-völgyes terepen a keresésben nagy szolgálatot tesznek a képzett mentőkutyák.
A szép, klasszikus fahajó fogalom a vízen járók között. Macerásabb és drágább, mint modern műanyag társai. Folyamatos figyelmet igényel, megköveteli a gondos karbantartást és a fa alapos ismeretét. Cserébe van valami sajátos varázsa. Benne rejlik az egyedi kézi munka, a nemes anyagok, és kicsit a történelmi idő.
A Soproni-hegység számtalan természeti kincset, kultúrtörténeti érdekességet, történelmi titkot és néprajzi misztériumot rejt. Az ott élő emberek évezredeken keresztül tisztelettel és egyúttal félelemmel is adóztak a hegy rejtett zugai, sűrű erdői és a bennük lakozó természeti erők iránt, főként, amíg nem ismerték azokat, vagy valamilyen akadály távol tartotta őket.
„Kisbéren nőttem fel, a település központjában található híres Magyar Királyi Ménesbirtok épületegyüttesén belül kialakított erdész udvarban. Nem volt kérdéses, hogy a gimnázium jeles érettségijével az erdőmérnöki karra jelentkezem Sopronba."
A mellék- és holtágakkal szabdalt, vadregényes Alsó-Duna-völgyében barangolva különleges élményekben lehet részünk. A déli határ mentén, Hercegszántó közelében pedig legendás történelmi, kultúr-, erdészet- és vadászattörténeti emlékhely található: a Karapancsa Kastély és Major.
A JÓTETT Bank – Zöld szív program keretében 22 pénzintézet 120 ezer fát ültetett el a fenntartható jövő érdekében a Bankszövetség kezdeményezésére. Emellett négyhektáros méhlegelő erdő telepítését valósították meg. Az előzményekről, a zöldhitelezésről, a bankszektor jótékonysági tevékenységéről dr. Kovács Leventével beszélgettünk.
A klímaváltozás következményeként kialakult hosszú aszályos időszakok az erdők vizes élőhelyeit és az ott élő fajokat is veszélybe sodorják. Ezeken a helyeken a szélsőséges időjárásnak az egyik kétéltű faj, a gyepi béka a legnagyobb kárvallottja.
Kis síkság, sok hegy, természeti és épített emlékek, kulturális és gasztrokulturális élmények. Cseresek, szurdokerdők, karsztok váltják egymást. Röviden így jellemezhetnénk a Vértest. Mindennek tetejébe Kőhányáspusztán ékszerdobozként várja a vendégeket a Vérteserdő Zrt. Gróf Esterházy Móric Ökoturisztikai Központ és Turistaháza.
Hazánk minden tája szebbnél szebb erdőkben és mezőkben bővelkedik. A pazar látványt azonban gyakran beárnyékolja egy eldobott csokoládépapír, zsebkendő, és sok esetben nagy mennyiségű hulladék is.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.
Immár 35 éve annak, hogy a Kecskeméti Arborétum telepítési munkái elkezdődtek Bács-Kiskun megye székhelyének északnyugati peremén. Megálmodója, dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök a mai napig őrző szemeivel figyeli az arborétum életét. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által létrehozott és fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény mintegy 900 fa- és cserjefajból áll, megismerésüket számtalan információs tábla segíti.
Győr és a környékbeli települések lakóinak kedvelt kirándulóhelye a Nyúl és Győrújbarát községek határán álló Lila-hegyi kilátó. A messzebbről érkezők közül kevesen, a helyiek többsége azonban ismeri azt a kedves és megmosolyogtató történetet, mely a szomszédos hegyesmagasi csúcs és a Lila-hegy között húzódó Csatai-völgyről szól.
Világszerte csaknem 15 ezer fajával a bogarak rendjének nyolcadik legnépesebb családja a díszbogaraké (Buprestidae). A fajok túlnyomó többsége a trópusokon él, és a mérsékelt övi fajok jelentős része is leginkább a meleg, napsütötte élőhelyeket kedveli. Számos fajuk védett, ugyanakkor olyanok is akadnak közöttük, amik érzékeny károk okozására is képesek.
Ha Sopron belvárosát Bánfalva irányában elhagyjuk, a nyáron is kellemesen hűvös Brennbergi-völgyben haladunk nyugatra. A város határától 8 kilométerre elérjük Görbehalmot, ahonnan a tó irányába induló aszfaltos út visz fel Asztalfőre. Az utolsó hegyi szakaszon erdészeti sorompó állja utunkat. Ez már a Hidegvíz-völgy bejárata, ahol a 2021-ben átadott Roth Turistaház várja a vendégeket.
Erdészgenerációk egyik jeles képviselője a pilismaróti Kiss család, hiszen számos elhunyt és élő tagja a hazai erdőgazdálkodásban találta meg számítását. Nemzedékeken átívelő hivatástudatuk a mai napig sem kopott meg, sőt, a legifjabbak érdeklődését látva, várhatóan még sokáig fennmaradhat.
Az erdő finom – ezzel a címmel jelent meg Bózsó Gyula okleveles erdőmérnök rendhagyó kötete. A szerző egy kivételes – és egyben hiánypótló – erdei gyűjteményes könyvet alkotott meg, amelyben bemutatja az erdőben található különleges, ehető alapanyagokat. Teszi mindezt úgy, hogy közben az erdei csúcsgasztronómia világába is bevezeti az olvasót.