Oldal 14/79
Radisics Milán szerencsés ember. Sokoldalú tehetséggel áldotta meg a sorsa, és a szívós szorgalom se hagyta el pályáján. Grafikus, dizájner, multimédiás cégvezető, művészi látásmódú fotóriporter, aki elnyerte a világ nagy fotószakmai díjait. De legszebb titka mégis az, hogy mesélnek neki a vizek és benéznek ajtaján az erdei állatok.
Magyarország és talán a Kárpát-medence legváltozatosabb domborzati, termőhelyi tájegységeit fedi le a Vérteserdő Zrt. működési területe. Napjainkban a budapesti agglomerációból kirándulók második vonalaként emlegetik a Dunazug-hegyvidék után. Két fő hegysége a Gerecse és a Vértes mészkőtömbje, melyhez a Császári-dombság és a Bakonyalja kapcsolódik.
Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.
Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.
Az energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendelt el az energiahordozókra, így a tűzifára is, mindezt azután, hogy rendeletben könnyítették meg a fakivágást a hazai erdőkben. A döntés heves indulatokat váltott ki; sokan úgy értelmezték a rendeletet, hogy fát szinte bárki bárhonnan kivághat, és a médiában is számos olyan hírről lehetett olvasni, hogy tarvágás fenyegeti a felbecsülhetetlen értékű hazai erdőket.
Már több mint hetven éve támogatja a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság az egyetemi oktatást és kutatást. Tavaly újabb mérföldkőhöz érkezett a TAEG Zrt., a Soproni Egyetemért Alapítványhoz való csatlakozással még szorosabbá vált az elméleti és gyakorlati oktatás kapcsolata. Az egyetem hallgatói így tanulmányaik során bekapcsolódhatnak a gazdálkodás napi feladataiba.
A mesekönyvek lapjain szorgoskodó, bájos hangyácskákról alkotott pozitív megítélésünk pillanatok alatt szertefoszlik a kenyeres doboz felé masírozó vagy a mézes csuporba fulladt hangyahadak láttán. Kár vitatni, a lakásokban okkal népszerűtlenek a hangyák. Más a helyzet az erdőben, ahol nemcsak jó helyen vannak, de számos nélkülözhetetlen ökológiai szerepet is betöltenek.
Két testvéremmel együtt édesapánktól tanultunk fotózni. Együtt lestük a madarakat, a növényeket a szegedi Fehér-tavon, a Tisza partján vagy bárhol az országban. Esténként rögtönzött fotólabort alakítottunk ki a konyhában, ahol megtapasztaltuk a varázslatot a hívótál fölött.
Szekszárdot a hét domb és a bor városának tartják a helybeliek. A borvidéken az 1970-es évek óta önállóan borászkodó Vesztergombi Ferenc 1993-ban az elsők között érdemelte ki az Év bortermelője címet. Szekszárd Város Díszpolgára, boraival pedig már számtalan hazai és nemzetközi díjat nyert. Nemcsak a szőlővel, borral foglalkozik, hanem a természet is közel áll hozzá, kirándulni, cserkelni jár, ahol nem a puskaropogás számít, hanem maga az erdő.
A Bükk-hegység bemutatására vállalkozott Bózsó Gyula, akinek I love Bükk című kiadványában mindenki talál érdekességeket Magyarország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontjáról. A ZSÓFIA, a kilátók királynője alcímet viselő kötet hiánypótló a maga nemében.
Orfű mellett, az erdő mélyén található Gubacsos kulcsosház a Mecsek egyik legrégebbi turistaszállása. A közel százéves szállást a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program támogatásával 2022 tavaszára teljesen felújította a Mecsekerdő Zrt. Ennek köszönhetően az ikonikus kulcsosház teljesen megfelel a mai kor elvárásainak, és maradéktalanul kielégíti a pihenni vágyók igényét.
Magyarországon Somogyban található a legtöbb faóriás, jellemzően méretes tölgyek, magyar kőrisek, bükkök, nyárfák. Vannak közöttük széles körben híres és gyakorlatilag ismeretlen egyedek egyaránt. A somogyi rengetegben élő legendás fák közül többet – a libickozmai és a ságvári képes fa, a szőkedencsi hársfa, a babócsai feketenyár, a szentborbási tölgy, Mátyás király fája Zselickisfaludon, Sissi fája Somogysimonyiban – már lapunkban is ismertettünk. A sort most újabb neves famatuzsálemek bemutatásával folytatjuk.
Amikor lekanyarodtam a 61-es útról, éppen sütött a nap. Fantasztikus kép tárult elém, mintha az ember a toszkán tájon járna. Játékos dimbek-dombok, emberléptékű és barátságos az egész vidék, jó átfogni a szemnek. Tamási és Ozora között csöndben húzódik meg Kisszékely, ami egy online felmérés közönségszavazatai alapján az ország harmadik legszebb települése.
Bagossy Brothers Company. Ez az angolos hangzású név sokaknak egy topon lévő indie rock zenekart jelent, teltházas Aréna-koncertekkel, törzsrajongókkal, nagylemezekkel. De jelent öt igaz barátot is, akik kölyökkorukban Gyergyószentmiklóson, egy távoli erdélyi városkában megálmodták, hogy egyszer majd igazi, sikeres zenészek lesznek. Azóta sok víz lefolyt a Maroson. 2020-ban az év zenekarának választotta őket a szakma.
Az állami erdőket kezelő erdészeti részvénytársaságok lapja, A Mi Erdőnk már több mint tíz éve igyekszik bemutatni az erdőgazdaságok közjóléti tevékenységét. Az idei évben az Agrárminisztérium vezetése és az erdőgazdaságok vezérigazgatói közösen azt a döntést hozták, hogy minden lapszámból eljuttatunk az Ökoiskolákba. Kíváncsiak vagyunk, hogy hasznosan forgatták-e az újságot?
A szerelmesek a felhők felett járnak. A fagyöngy is oda igyekszik, csak a fák koronájában ragad. A karácsonyi ünnepek mára elengedhetetlen kelléke az örökzöld fehér fagyöngy. Díszítő értéke mellett évezredek óta ismert a gyógyhatása, és a mitológiában, a világirodalomban, valamint a népi hiedelmekben is visszatérő, olykor varázslatos hatású növény.
Aprócska, de melegséget varázsol a hideg, sötét téli estékbe, illatával, fényével meghitt hangulatot teremt. Mi az? Hát persze, a gyertya! Méghozzá a hamisítatlan, tiszta méhviaszgyertya. Amiről ki tudhatna többet, mint készítőjük, egy szenvedélyes méhészhölgy. A mézek, lépek és gyertyák rejtelmeibe Molnár-Kun Lilla avat be.
Magyarország egyik legszélsőségesebb éghajlati adottságokkal rendelkező térségében gazdálkodik a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye déli részét magába foglaló működési területén az erdőgazdálkodási, faipari és vadgazdálkodási feladatok mellett nagy hangsúlyt helyez a közjóléti tevékenységre.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
