Lapszemle

Az Északi-középhegység rejtett kincsesládája

Hazánk egyik kevésbé ismert, mégis különleges tája a Cserehát. Nem felhőkkel párbajozó hegycsúcsokkal vagy zsúfolt turisztikai központokkal várja az utazókat, hanem nyugodt hangulatú, eldugott falvakkal, erdős dombvidékével, ...

… történelmi emlékeivel és felfedezésre ösztönző hangulatával. Aki ide látogat, annak érdemes belemélyedni a táj megismerésébe.

Szerző: Laczkó Annamária
Fotók: Fehér János,
Laczkó Gergő, Horváth Béla

A Cserehát kiváló célpont túrázók, fotósok, történelmet kedvelők számára, de akkor is, ha az ember csak egy kis nyugalomra, a nyüzsgő városi létből való kiszakadásra vágyik. Az erdőkkel borított dombok, völgyekben fekvő települések és régi földutak változatos, vadregényes tájképet alkotnak.

A térség különösen ősszel és tavasszal mutatja legszebb oldalát, de emlékezetesek maradhatnak a nyári zöld erdők, vagy a téli, tiszta időben feltáruló panorámák is.
északerdő cserehát

Cserehát ősszel is gyönyörű

Egy kis földrajz

Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén terül el a Cserehát, a Bódva és a Hernád folyók határolásában, hidat képezve a Bükk, az Aggteleki-karszt és a Zempléni-hegység között. Felszíne elsősorban alacsony, tagolt dombvidék, amit szűk völgyek, erdőfoltok, rétek, szántók és patakok szabdalnak. A legmagasabb pontok sem szállhatnak versenybe a magashegységek méreteivel, de egy-egy emelkedő után így is festői panoráma tárulhat elénk.

Sportolásra is alkalmas a Rakaca-víztározó

Sportolásra is alkalmas a Rakaca-víztározó

A térség erdeinek zömét az ÉSZAKERDŐ Zrt. kezeli. A dombvidék nevét a cseres-tölgyes és gyertyános-tölgyes erdőkről kapta. A Cserehát faunája figyelemre méltó: rendkívül gazdag az itteni rovar- és madárvilág, valamint a nagyobb erdőterületekre jellemző nagyszámú nagyvadállomány.

A földtani felépítés szintén hozzájárul a táj változatosságához: a Cserehát nagy része üledékes kőzetekből épül fel, amelyek a hosszú idő alatt végbemenő eróziós folyamatok következtében lankás hátakká és völgyekké formálódtak.

A településszerkezet errefelé ritkább, mint az ország sűrűbben lakott részein. Sok falu feltűnően kis lélekszámú, és jellemző a környékre a hagyományos településkép. Az utcák mentén régi parasztházak, egyszerű templomok és gazdasági épületek idézik fel a térség múltját. A domborzati viszonyoknak köszönhetően ezek a falvak leginkább völgyekben, patakok mentén alakultak ki, míg a magasabb területeken erdők és mezőgazdasági területek találhatóak.

Mit érdemes felkutatni?

Az Árpád-kori Szendrő település volt mezőváros és megyeszékhely is, a Bódva völgy kapujaként is emlegetik. A városban állt a megye legelső kővára, mely eleinte végvári szerepet látott el, majd a Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucok egyik állomáshelye volt. A szabadságharc végével azonban a fejedelem leromboltatta az erődítményt. A várhegy tetején, az egykori lőportorony helyén találhatjuk ma a 2012-ben épült 25 méter magas Felsővár kilátót, és a vár visszafalazott délkeleti bástyáját.

Pálos kolostorrom a Szalonnai-hegységben

Pálos kolostorrom a Szalonnai-hegységben

Forrás: A Mi Erdőnk