Hasonlóan ahhoz, ahogyan kőről kőre lépve átkelünk egy erdei patakon. Ennek egyik példája a Mátrában lévő Ezerháztető.
A nagyobb erdőrezervátumok és ökológiai folyosók mellett igen fontosak azok a kisebb érintetlen állományrészek, erdőfoltok, amelyek lehetőséget adnak az élővilág számos képviselőjének, hogy a számára ideális élőhely egyikéről a másikra átjusson. Hasonlóan ahhoz, ahogyan kőről kőre lépve átkelünk egy erdei patakon. Ennek egyik példája a Mátrában lévő Ezerháztető.
A csúcstól keletre egy több mint harminchektáros érintetlen erdőséget találunk, amely az Ezerháztető nevet viseli. Elnevezésének oka a múlt homályába veszett, de a szentélyerdő kritériumainak mindenben megfelel:
• az állományképet meghatározó idős fák közel száznyolcvan évesek, melyek között nemcsak a négy fő fafaj, hanem számos elegyfaj is képviselteti magát;
• a háborítatlan élőhely számos növény- és állatfajnak ad otthont;
• az erdészeti nyilvántartásokban nincs nyoma az utolsó emberi beavatkozásnak.
A Tóthegyes csúcsa madártávlatból
A fák mesélnek a múltról
Cser matuzsálem
Az erdőállomány szerkezete sokat elárul a régmúlt történéseiről. A véletlenszerűen, de jellemzően kisebb csoportokban álló, napjainkra már közel két évszázados kort megélt tölgyek, cserek és bükkök azért maradhattak meg az intenzív irtások közepette, hogy legelőerdők „szárnyék” részeként funkcionáljanak. A tavasztól őszig terjedő időszak meghatározó tevékenysége volt az erdei állattartás. Erre utal a közeli gulyahálás elnevezés, a terület kiélésére pedig a „rossz rétek” kifejezés.
-
- Szoros szövetség
-
- Évszázados lenyomat: összerakott kőhalom
-
- Zöldellő korai juhar
-
- Alkalmazkodó tapló
A már említett fő fafajok mellett a gyertyán, többféle juhar, magas kőris, madárcseresznye és rezgőnyár jelenléte is meghatározó.
Hegyi juhar kvartett
Holtukban is élnek
A terület kedvező termőhelyi adottságai megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy hosszú életűek lehessenek a fák. A matuzsálemek többsége még büszkén dacol az időjárás szélsőségeivel és eszük ágában sincs átadni a helyüket a fiatalabb generációknak. Amelyik mégis erre a sorsra jut, sok új életet szül – a tiszteletet parancsoló méretük okán több évtizedig fennmaradó holtfájuk bölcsője és élettere számos alacsonyrendű, de az életközösségben meghatározó szerepet játszó növénynek, állatnak és gombának.
Fektében is él
Zöld jelek mutatják az utat
Az Ezerháztető nyugati szélén a zöld négyszögjelzés halad. Ide Gyöngyöstarján felől a hasonló színű háromszög a csodás panorámát nyújtó Világos-hegyen keresztül vezet. Bagolyirtás felől pedig a Keresztesi-nyergen keresztül a zöld sáv-, majd keresztjelet kell követnünk. A hely része a Gyöngyöstarjáni Világos-hegy és Rossz-rétek kiemelt jelentőségű Natura2000 természetmegőrzési területnek.
Havasi cincér
Manapság azonban nem várhatunk évszázadokat, ezért nagyon fontos, hogy a természetszerű öreg erdőkben kövessük az említett példát. Erdészetünk területének csaknem ötöde száz évesnél idősebb erdő, melyek jelentős részében elérhető a kívánatos természetességi állapot.
A nagy hőscincér is
otthonra talált a szentélyerdőben
Dudás Béla
Egererdő Zrt.
Fotó: Csóka György, Dudás Béla
