Vadászélményeit papíron is megörökítette, és az 1943-ban német nyelven írt kötete 2006-ban magyarul is megjelent a Zalaerdő kiadásában.
Az agrármérnökként végzett ifj. gróf Csekonics Endrét (1901, Sopron – 1983, Lisszabon) korának kiváló és közismert vadászaként, vadgazdájaként tartották számon. Emellett a Magyar Véreb Egylet alelnöki posztját is betöltötte. Az 1943-ban közzétett Néhány szó a magyar vadászati kultúra, az erdészeti és vadászati szakoktatás kérdéseiről című „kiáltványában” elsőként elemezte és mutatta be a vadászat gazdasági oldalát, s tette szóvá elüzletiesedésének veszélyeit, figyelmeztetve arra, hogy: „Nyugalmas, csendes, békés, gyönyörködni tudó lényünket megette a civilizáció. De hiába, a világrekordok századát éljük, és ez a betegség nem kíméli a vadászatot sem.”
Még abban az évben kiadták németül (Im Land der 363 Jagdtagen) vadászéletét összefoglaló kötetét, mely hazánkban A 363 vadásznap országában címmel 2006-ban jelent meg a Zalaerdő Zrt. kiadásában.
„Magyarország volt a vadászat Eldorádója, ahol kapitális szarvasbikák jártak, ahol a világrekord dámlapátost lőtték, ahol tavasszal és ősszel nagy vadlibacsapatok húztak, ahol hihetetlenül nagy nyúl-, fácán- és fogolyterítékek adódtak. Egész évben lehetett vadászni. Alighogy befejeződtek a vaddisznóvadászatok, jöttek az első libák, majd a szalonkák, a túzokok, az őzbakok, a szarvasbikák, a dámlapátosok, és, ha már semmi más nem akadt, az ember mindig gyakorolhatta a lőtudományát rókára, szarkára és varjakra.
Így kezdődik sokat sejtetően ez a szokatlan anyagból íródott könyv, ami betekintést ad egy olyan ország életébe, ami vadászati vonatkozásban egyedülálló volt Európában. Csekonics Endre egyike ezen ország nagy vadászainak, aki előtt nyitva álltak a leghíresebb vadászterületek, és lehetősége nyílt vadászszenvedélyének maximálisan hódolni. Elbeszéléseiben újra megelevenedik az évszázad első felének régi Magyarországa, és egészen a végnapjáig életre kel ragyogása, vitalitása és nagyvonalúsága, kastélyainak pompája és életöröme, erdeinek és síkságainak hihetetlen nagysága és magánya.
I. Ferenc József császár és király, a weissenbachi területen
Oldalak: 12
