A bő 300 éve zajló üveggyártásnak még ma is van élő művelője a parádsasvári üvegmanufaktúrában, ahová ellátogatva ízelítőt kapunk az üvegfúvás művészetéről.
Gazos-kő sziklái madártávlatból
Kékes Erdőrezervátumot őserdőnek is nevezhetjük, mert soha nem dolgoztak benne favágók
A gyógyvizeket már régóta ismerték Parádon, de csak a 19. században, a nagyszabású fejlesztések után kezdett felkapott üdülőhellyé válni. Amikor pedig a Debrő-Parádi uradalom a Károlyiak tulajdonába került, további építkezések kezdődtek. Az arisztokrata család impozáns kastélyokat és más épületeket emeltetett az uradalomban, de nekik köszönhető a ma is üzemelő Cifra istálló is, amit Ybl Miklós tervei alapján építettek.
A magyar gulágnak is nevezett kényszermunkatábor helyén ma nemzeti emlékpark található, figyelmeztetve a látogatót felmenőink hányattatott sorsára és az emberség fontosságára.
Elképzelt barangolásunk végén térjünk vissza az erdőbe, és induljunk el az Ördög-gátak szűk völgye alól, fel Rózsaszállás árnyas bükkfáihoz. Onnan másszunk tovább a Disznó-kő kopár sziklái mellett a beszédes nevű Sas-kő ormára, és csodáljuk meg ezt a Mátra nyújtotta páratlan kilátást.
Fenyvesek helyén tölgyesek
Még az ország legmagasabban fekvő erdeiben sem őshonosak a lucfenyvesek, azokat erdész elődeink telepítették a kor szakmai tudásának megfelelően, a legnagyobb jószándékkal. Sajnos a klímaváltozás miatt az elmúlt időszakban, az aszályos, forró nyarak során legyengült fák nem tudnak védekezni a szúbogarak, köztük is leginkább a betűzőszú károsítása ellen, és sorra száradnak ki ezek a fenyőerdők. Újabban az erdészet dolgozóinak egyik legnagyobb kihívása, hogy a pusztuló fenyvesek helyén makkvetéssel és csemeteültetéssel őshonos lomberdőket hozzanak létre, amelyek hozzájárulnak majd az erdő összetett rendszerének fennmaradásához.
Koren Bence
EGERERDŐ Zrt. Parádfürdői Erdészet
