Változtak a jogszabályok
Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium vadgazdálkodási főosztályának vezetője az elmúlt év jogszabályváltozásairól beszélt. Részletezte a vadaskerti vadtartás szabályozásának rendezését, miszerint a vad a vadaskert vadászatra jogosultjának a tulajdona. A zártkerti vadtartással kapcsolatos eljárások átkerültek a vadászati hatósághoz, ezzel megszüntetve a Vármegyei Kormányhivatal országos illetékességét. Megemlítette továbbá az üzemtervekkel kapcsolatos változásokat, a hivatásosvadász-lődíjak emelését, nem utolsósorban az elektronikus beírókönyv részleteinek elfogadását, amit várhatóan 2025. október 1-jétől fognak bevezetni, de a vadászatra jogosultak választhatnak, hogy maradnak a hagyományos, papíralapú beírókönyv mellett vagy áttérnek az elektronikus változatára.
Megemelkedtek a hivatásos vadászok lődíjai (Fotó: Pixabay)
A jövő vadgazdálkodói
Jámbor László OMVK elnök a vadászkamara ifjúsági programjának részleteit és eredményeit ismertette. A program eddig 300 ezer gyermeket ért el, amelynek célja nem a vadásszá történő, hanem a természet szeretetére való nevelés. A program elindulását nagyban segítette, amikor 2017-ben a Kormány úgy döntött, hogy bizonyos államigazgatási szolgáltatási díjakat a kamaránál hagy, ennek következtében pedig anyagi lehetőségeik nagyságrendileg megnőttek a korábbi időszakhoz képest. Ezeknek a forrásoknak a döntő többsége valamilyen formában visszakerült a vadásztársadalomba, a vadászat szolgálatára, melynek egyik példája az Országos Vadgazdálkodási Alap létrehozása és működtetése – mondta a kamaraelnök, aki azt tervezi, hogy
Ezen a téren Jámbor László szerint decentralizálásra van szükség, ami nemcsak pénzügyileg valósul meg, hanem a döntési kompetenciákat is oda helyezik, ahol a megfelelő döntések meghozatalához rendelkezésre állnak az információk. A többletforrás másik részét a kiemelt célok megvalósítására fordítják, mint amilyen az ifjúsági program, aminek célja nem a toborzás – hangsúlyozta az elnök –, de ha a résztvevők között lesznek olyanok, akik amellett, hogy közelebb kerülnek a természethez, úgy gondolják, hogy szeretnének vadászok lenni, az egy plusz eredmény. A program életre hívását az a tendencia is táplálta, hogy miként a vadásztársadalomban is elöregedésről beszélhetünk: az elmúlt 20 évben 45,5 évről 2024-re 52 évre emelkedett az átlagéletkor.
Az ASP és a vadállomány
Földi Zsolt, a Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport vezetője adott elő az ASP magyarországi helyzetéről. Előadásából kiderült, hogy
Jelenleg Pest és Komárom-Esztergom vármegyékben nő az esetszám (Fotó: Pixabay)
Végül Kalmár Sándor Flóris, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet egyetemi docense a Drónok alkalmazásának lehetőségei a vadgazdálkodásban címmel tartott előadást. Ebben kitért az eszköz vadgazdálkodási hasznosítására, mint az állománybecslés, a vadkár mértékének megállapítása, a vadvédelem támogatása, illetve akár a vakcinák és altatókészítmények célba juttatása.
Oldalak: 12
