Hírek

Törökországi faipari tanulmányút

A Török Erdőmérnöki Kamara meghívásából Grédics Szilárd az EFDSZ elnöke és Ivády László, az EFDSZ titkára részt vett egy török nemzetközi erdészeti konferencián.

A konferenciáról Grédics Szilárd előadás formájában számolt be az érdeklődőknek, Egerben a Bródy Sándor könyvtárban.

A közép-ázsiai országok – Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Grúzia –, valamint Magyarország, Moldávia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország mellett német erdészek is részt vettek a konferencián.

Törökország népességét tekintve Németországhoz hasonlít. Az aktív erdőmérnökök létszáma eléri a 20 ezer főt, erdőmérnök képzés 1835 óta, az Oszmán Birodalom összeomlása óta van, jelenleg 12 erdészeti fakultás van az országban.

Az ország közepén, a világ legrégebbi migrációs útvonala mellett (mely Európát és a Szentföldet köti össze) kiélt a táj, de az ezen kívül eső, hegyvidéki területek jelenetős mértékben erősültek. Az északi-északkeleti régióban tölgyesek, bükkösök és fekete fenyvesek találhatók, míg a déli-délnyugati térségben jellemzően fenyvesek alkotják az erdőket.

Megtudhattuk, hogy a Törökország erdeinek területe 10-szerese a magyarországi erdőknek, viszont az erdőknek csupán 1%-a van magánkézben. Az erdők államosítását követően viszont az egyes térségekben meghagyták az ősi jussokat. Tehát lehet faizás, legeltetés. Antályában 5 évig pásztorolják (kerítés védelmében tartják) az erdőket, de utána beengedik az állatokat az erdőterületre, mert a fenyőt nem szereti a birka, kecske, szarvas, így az erdőápolást, a gyomok távoltartását elvégzi a jószág.

Mire használják fel a török fát, mint a legfontosabb természeti erőforrást?

Törökországban a faalapú lapok (MDF, forgácslap, laminált padló, parketta stb.) gyártása világszínvonalú. A fatermékek 75 %-a a bútoriparban hasznosul, 12% az építőiparban, míg 13% dekorációs iparba kerül (pl.: csomagolópapírok).

A fafeldolgozást egy szindikátus (OGM) végzi, melyet 33 partner alkot. A foglalkoztatottak száma nagy, a fafeldolgozásban 500 ezer fő, a kapcsolat iparágakkal együtt mindösszesen 1 millió fő.

Világviszonylatban a fafeldolgozásban Kínának vezető szerepe van, de Törökország a második, megelőzve Oroszországot. Törökország adja a világ laminált padló gyártásának 13 %-át, a török vállalatok pedig 17% -át.

A kiemelkedő eredményt vizsgálva láthatjuk – az ágazat utolsó 20 évére visszatekintve, hogy közel négyszeres eredményt ért el a termelési értékben. Exportban pedig 30-szoros eredményt ért el Törökország, ami a nemzetgazdasági produktumban is jelentős!  A szertor összes termelő kapacitás 20 év alatt meghétszereződött!

Hogyan kell gondolni a fára, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben?

A globális szénmegkötés 60 %-át az erdő és talajlakók teszik ki. A talajlakóknak rendkívül nagy szerepe van a szénmegkötésben. Az óceán pedig 40 %-os szénmegkötő, ami leginkább a kékmoszatoknak köszönhetően.

Azt mindenki tudja, hogy 1 m3 fa közel 0,9 tonna szénmegkötést jelent. De az már kevésbé ismert, hogy az ökológia lábnyom piramis csúcsán az alufólia van, a piramis legalján pedig a fatermékek, jellemzően negatív mérleggel, újrahasznosítás esetén is. Ha valamit sokáig használatban tarunk vagy újrahasznosítunk, akkor tartósan ott tartjuk a szént. A faalapú épületekben is hatalmas szénmegkötés valósul meg.

Fontos, hogy Magyarország is megtanulja, hogy a megtermelt faanyagot milyen piacon lehet elhelyezni úgy, hogy az minél tovább meg tudja őrizni (tárolni tudja) a megkötött szént.

Tanúsítványok

A fa legális útját a különböző tanúsítványok biztosítják. Ennek Törökországban is nagy jelentőséget tulajdonítanak. A PEFC, FSC, EUDR és más tanúsítványokat nagyon fontosnak tartanak a török gazdaságban.

Terepi program

A két napos konferenciát egy terepi nap követte, ahol egy 500 ha-os leégett, majd újra erdősített erdőtömböt kerestek fel a résztvevők. Az erdősítést helikopterrel végezték, magvetéssel, majd villanypásztorral és fonattal kerítették a területet.

Az erdősítési feladatok mellett a török erdőgazdálkodó erdővédelmi tevékenysége is bemutatásra került.

Az állami erdőgazdálkodásban jelentős szerepe van a tűzmegelőzésnek, az erdőtűz elleni védekezésnek.

Saját tűzoltó repülőgépekkel, tűzoltóhelikopterekkel, szerkocsikkal, drónokkal, hegycsúcsokon, magaslatokon kihelyezett, nagy felbontású térfigyelő kamerákkal és tűzoltó csapatokkal rendelkeznek, amik a tűz megelőzésében, behatárolásában és megfékezésében fontos szerepet játszanak.

A figyelő szolgálatot egy központi diszpécser központból (Ankarából) irányítják, innen koordinálják tűz esetén az akciócsoportok földi és légi tevékenységét.

Forrás: EGERERDŐ Zrt.