Lapszemle

Füvészkerti barangolás – Csapody Vera emlékére

Egyszerre két izgalmas kalandra hívom Önöket! A helyszín a Füvészkert, az egyik csoda maga. A főváros szívében, nagy házak rengetegében megbújó zöld oázis famatuzsálemekkel, egzotikus szépségekkel, mesélő vizekkel, megannyi titkos históriával.

Csapody Vera: a természetnek alázatos másolója

Aki szeret erdőn-mezőn kirándulni, füvek közt bóklászni, szirmokban gyönyörködni, fákon elámulni, és szeretné nevén szólítani növényismerőseit, az biztos fogott már a kezében növényhatározót. A színes botanikai rajzok fényképnél érzékletesebben tudják megmutatni a növények lényegét, lelkét. Ez a titkuk, s talán ezzel ejtik rabul a gyerekeket is. Emlékszem, családi olvasmányunk volt a „Jávorka–Csapody”. Színes mesekönyvként lapozgattam, túrákon pedig örömmel ismertük föl a látott fát, füvet, vadvirágot.

Fotó: Csatlós Norbert/MMG

Vajon ma hányan tudják, ki volt Csapody Vera? Számon tartjuk-e értékén a tudós pontosságú, művészi szépségű növényábrázolás utolérhetetlen mesterét?

A csöndes kutató hosszú alkotóévei alatt csaknem 12 ezer akvarellt és 3 ezer táblarajzot készített, könyvek sorát illusztrálta, páratlan életművet hozott létre a hazai és nemzetközi botanikában. És, hogy milyen ember is volt dr. Csapody Vera? Erről talán az élete sorsfordulói árulják el a legtöbbet.

Nemesi családban született 1890-ben. Orvos édesapja korán megismertette vele a természet, a növényvilág szépségét, értékeit. Érettségi vizsgája után külön engedéllyel iratkozhatott be a Királyi Magyar Tudományegyetem matematika-fizika szakára. Akkoriban még nőket nem várt a tudomány, kivált reál területen. Csapody Vera 1913-ban első hölgyként szerzett diplomát, így ő volt az első magyar fizikusnő. Tudományos pályára készült, tehetségének hála azonnal gyakornoki állást kapott az egyetem fizika tanszékén.

Fotó: Csatlós Norbert/MMG

A sors azonban közbeszólt. Édesapja korai halála miatt álmait feladva 1916-tól a Sacre Coeur Sophianum katolikus leánygimnázium matek-fizika tanára lett, hogy támogatni tudja hat testvérét. 32 évig volt a gimnázium tanára, az utolsó 10 évben igazgatója.

Egyedi módszereivel, élményszerű tanításával a pedagógiában is maradandót alkotott, tanítványai rajongtak Vera néniért. Az iskolák államosításakor azonban elbocsátották, nem folytathatta hivatását. Ekkor kapott új értelmet a virágok és a rajzolás szeretete.

Fiatal lány korától szívesen figyelte, rajzolta, festette a növényvilágot, amiben az idők során egyre jobban elmélyült. Egy kiállításán figyelt föl rá Jávorka Sándor botanikus, a Nemzeti Múzeum Növénytárának igazgatója, és felkérte könyvének illusztrálására. A kötet életre szóló munkakapcsolatot hozott. Célul tűzték ki, hogy feldolgozzák a történelmi Magyarország területén élő összes növényt. Első nagy, közös művük,  A magyar flóra képekben 1929–35 között készült. A nemzetközi tudományban is egyedülálló munka embert próbáló terepi gyűjtéssel járt, Csapody Vera beutazta az egész Kárpát-medencét. 1932-ben Mediterrán elemek a magyar flórában c. disszertációjával doktori fokozatot szerzett, és immár a botanika professzoraként folytatta munkáját. Párhuzamosan a sikeres gimnáziumi tanársággal!

Mikor állását az új rendszer elvette, Jávorka Sándor a Természettudományi Múzeum Növénytárába hívta. Csapody Vera 1951-től nyugdíjazásáig ott dolgozott főmunkatársként, majd még két évtizedig bejárt.

Elképesztő munkabírással és lelkesedéssel alkotott 95 életéve szinte utolsó napjáig. 20 tudományos könyv társszerzője, számos tanulmány írója és 15 ezernyi csodás botanikai illusztráció készítője volt. Ám a magyar botanika szeretnivalóan szerény nagyasszonya önmagáról így vallott: „Növényrajzoló vagyok, tehát nem művész, s nem is tudós, hanem a természetnek egy alázatos másolója. Az én munkám a megfigyelés és a valósághoz hű visszaadás.”

Sándor Mária

Forrás: A Mi Erdőnk