Csapody Vera: a természetnek alázatos másolója
Aki szeret erdőn-mezőn kirándulni, füvek közt bóklászni, szirmokban gyönyörködni, fákon elámulni, és szeretné nevén szólítani növényismerőseit, az biztos fogott már a kezében növényhatározót. A színes botanikai rajzok fényképnél érzékletesebben tudják megmutatni a növények lényegét, lelkét. Ez a titkuk, s talán ezzel ejtik rabul a gyerekeket is. Emlékszem, családi olvasmányunk volt a „Jávorka–Csapody”. Színes mesekönyvként lapozgattam, túrákon pedig örömmel ismertük föl a látott fát, füvet, vadvirágot.
Fotó: Csatlós Norbert/MMG
A csöndes kutató hosszú alkotóévei alatt csaknem 12 ezer akvarellt és 3 ezer táblarajzot készített, könyvek sorát illusztrálta, páratlan életművet hozott létre a hazai és nemzetközi botanikában. És, hogy milyen ember is volt dr. Csapody Vera? Erről talán az élete sorsfordulói árulják el a legtöbbet.
Nemesi családban született 1890-ben. Orvos édesapja korán megismertette vele a természet, a növényvilág szépségét, értékeit. Érettségi vizsgája után külön engedéllyel iratkozhatott be a Királyi Magyar Tudományegyetem matematika-fizika szakára. Akkoriban még nőket nem várt a tudomány, kivált reál területen. Csapody Vera 1913-ban első hölgyként szerzett diplomát, így ő volt az első magyar fizikusnő. Tudományos pályára készült, tehetségének hála azonnal gyakornoki állást kapott az egyetem fizika tanszékén.
Fotó: Csatlós Norbert/MMG
A sors azonban közbeszólt. Édesapja korai halála miatt álmait feladva 1916-tól a Sacre Coeur Sophianum katolikus leánygimnázium matek-fizika tanára lett, hogy támogatni tudja hat testvérét. 32 évig volt a gimnázium tanára, az utolsó 10 évben igazgatója.
Fiatal lány korától szívesen figyelte, rajzolta, festette a növényvilágot, amiben az idők során egyre jobban elmélyült. Egy kiállításán figyelt föl rá Jávorka Sándor botanikus, a Nemzeti Múzeum Növénytárának igazgatója, és felkérte könyvének illusztrálására. A kötet életre szóló munkakapcsolatot hozott. Célul tűzték ki, hogy feldolgozzák a történelmi Magyarország területén élő összes növényt. Első nagy, közös művük, A magyar flóra képekben 1929–35 között készült. A nemzetközi tudományban is egyedülálló munka embert próbáló terepi gyűjtéssel járt, Csapody Vera beutazta az egész Kárpát-medencét. 1932-ben Mediterrán elemek a magyar flórában c. disszertációjával doktori fokozatot szerzett, és immár a botanika professzoraként folytatta munkáját. Párhuzamosan a sikeres gimnáziumi tanársággal!
Elképesztő munkabírással és lelkesedéssel alkotott 95 életéve szinte utolsó napjáig. 20 tudományos könyv társszerzője, számos tanulmány írója és 15 ezernyi csodás botanikai illusztráció készítője volt. Ám a magyar botanika szeretnivalóan szerény nagyasszonya önmagáról így vallott: „Növényrajzoló vagyok, tehát nem művész, s nem is tudós, hanem a természetnek egy alázatos másolója. Az én munkám a megfigyelés és a valósághoz hű visszaadás.”
Sándor Mária
