A másik különös világ egy tudós asszonyé. Csapody Vera közel évszázadnyi életét alaposan megforgatta a sors, mégis lenyűgöző az a gazdag életmű, amit a botanikai festészetben ránk hagyott. Emléktábláját a nyárelőn avatták fel a Füvészkert kapujában.
Fotó: Csatlós Norbert/MMG
Mindenekelőtt barangoljuk be a kertet, házigazdánk, Orlóci László vezetésével, aki 40 éve avatott ismerője e zöld birodalomnak, és igazgatója az egyetemi intézménynek.
A séta a repkénnyel dúsan befutott irodaépülettől indul, ami valójában egy rejtőző műemlékkastély. Méghozzá az 1771-ben Nagyszombatban alapított, kalandos történetű Füvészkertnél is régebbi. „1730 körül báró Szeleczky Márton a birtokán föllelt romok helyére emeletes kis barokk kastélyt építtetett. Hét évtized múltán új tulajdonosa, Festetics Antal klasszicista stílusban átépíttette Pollack Mihály tervei alapján. Vadászkastélyként, főleg vendégfogadásra használták. Történelmi érdekesség, hogy hajdan uralkodók, Mária Terézia és II. József is megszálltak benne. A hányatott sorsú botanikus kert az idők során négyszer kényszerült költözni. 1847-ben a Kamarilla a kert céljára megvásárolta e területet, és azóta a kastély igazgatósági épületként működik” – meséli Orlóci tanár úr, aki további historikus és földrajzi csemegéket is megoszt velünk. „A középkori romokat még kutatják, vélhetően Mátyás király pesti vadászkastélyának maradványai lehettek. Valószínűsíti ezt az is, hogy errefelé iható víz fakadt több forrásból. Az Illés-kút legendásan jó vizét Mária Terézia innen hordatta föl ekhós szekerekkel, ha Budán tartózkodott.”
Ezgotikus őslények
Sétánk újabb állomása a keleties hangulatú, árnyas Ázsia-kert, kecses örökzöldek övezte tavacskával. Robusztus sötétszürke andezit köveken lépdelünk, és csodáljuk a fölénk boruló finom levelű fenyőóriást.
Fotó: Csatlós Norbert/MMG
Egy fiatal kertrészt is megmutat házigazdánk, a kis díszcseresznyefa-ligetet. „Hazánkban elsőként, 17 éve mi indítottuk el a szakura, a japán cseresznyevirág-napokat. Minden évben eljön a japán nagykövet, és együtt ültetünk újabb emlékfát, ahogy a réztáblák is jelzik. Náluk hagyományosan nagy, családi ünnep a ’hanami’, a virágnézés. Itt április elejére esik a pompás szakura-virágzás, és ilyenkor több ezer látogatót fogadunk. De arra is ügyelünk, hogy mindig legyen valami szép, éppen virágzó növény a Füvészkertben.”
Árvíz és mediterrán csodák
Pár lépés, és bármilyen hihetetlen: megnézzük az utolsó belvárosi ártéri ligeterdőt. „Valaha a Dunának volt egy mellékága a mai Nagykörút nyomvonalán. Máig látható a kertben egy turzás, ahol az 1838-as nagy pesti árvíz idején hullámzott a Duna.
Fotó: Csatlós Norbert/MMG
