A kanoknak általában nagyobb az otthonterületük, de az ő esetükben is meghatározó a táplálékforrás minősége és mennyisége. A mozgáskörzet mérete néhány 10 hektártól akár 2000 hektárig is kiterjedhet. Az erősen vadászott részeken elhagyják az otthonterületüket, hogy biztonságosabb helyet keressenek maguknak. A vaddisznóhajtásokat követően vagy megnő a kondák mozgáskörzete, vagy éppen ellenkezőleg, kisebb, de biztonságosabb lesz az otthonterületük.
Kockázati besorolások területei hazánkban, 2024. július (Forrás: Nébih)
Megjelent a vírus
Hazánkban egyéni lesvadászaton, cserkelve ejthető el a vaddisznó, de téli társasvadászatokon, valamint vadkárelhárítás során is lőhető. A vaddisznó trófeái közül a legismertebb a kanok agyara.
Ez a DNS-vírus a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló. Az állat megfertőződésétől a betegségre gyanút keltő tünetek megjelenéséig terjedő lappangási idő 3-15 nap között változhat. Túl heveny esetben az állattartó csupán azt észleli, hogy sertései rövid ideig bágyadtak és étvágytalanok, majd váratlanul elpusztulnak. A hatóságok szerint a vadászterületen nagyobb számban elhullva talált (különböző korcsoportba tartozó) vaddisznók felkeltik a túl heveny ASP gyanúját.
Folyamatos monitorozás
Magyarországon 2018. április 21-én mutatták ki először az ASP vírusát egy Gyöngyös határában elhullott vaddisznó teteméből, majd nem egészen egy hónapon belül a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tiszakerecseny községhatárban is találtak egy hasonló tetemet. Az 1/2018. számú országos főállatorvosi utasításban foglaltaknak megfelelően kijelölték az ASP-vel fertőzött területeket és azok ellenőrzési zónáit. Megkülönböztettek alacsony, közepes és magas kockázatú, valamint fertőzött és szigorúan korlátozott területeket.
A vadkan gyakran magányosan él, és csak párzáskor keresi fel a kondát
Fotó: Vaszkó Zsolt
A biztonsági intézkedések ellenére az ASP további fertőzéseket okozott a keleti országrészben, főleg a romániai és ukrajnai határszéleken volt tömeges elhullás. 2019. szeptember 30-án egy dunántúli vadaskertben is nagyszámú vaddisznópusztulást tapasztaltak, és a vizsgálatok során kiderült, hogy annak is az ASP vírusa volt az oka. Ezzel a fertőzés átkerült a Dunántúlra is.
A vadászatra jogosultaknak emellett ötéves akciótervet is kellett készíteniük, mely alapján országosan 2025. február 28-ig a 0,5 egyed/100 hektár elvárt sűrűségre csökken a vaddisznó természetes populációja. A cél elérése, az állományapasztás hatékonyságának növelése érdekében engedélyezték az éjjellátó célzóeszközök és a hangtompító használatát a hivatásos vadászok körén túl a sportvadászok részére is.
Az afrikai sertéspestis leküzdésére, továbbá a betegség megelőzésére és korai felismerésére vonatkozó intézkedéseket az országos főállatorvos 2/2021-es számú határozata tartalmazza. Ezzel kapcsolatosan valamennyi információ elérhető a Nébih (www.nebih.gov.hu) weboldalán. Szintén ott megtalálható, mekkora kártalanítási összeg illeti meg a végrehajtásban résztvevő vadászatra jogosultakat.
Sokáig fertőzőképes
Az ASP vírusától beteg sertések valamennyi váladékukkal ürítik a kórokozót, ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat. A sertéstartók, az állatgondozók, az állatfelvásárlók és a fertőzött állatok tartási helyén megforduló más személyek a váladékkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel szintén tovább terjeszthetik a betegség kórokozóját. A fertőzött istállók, ólak és karámok padozatán, az alomszalmán napfénytől védett helyen heteken át fennmarad a vírus. A sertéshúsban és az abból készült nyers vagy félkész termékekben pedig több hétig, a fagyasztott húsokban évekig fertőzőképes marad, csak erős fertőtlenítőszerekkel pusztítható el. Az ASP megállapítása és a hasonló tünetekben megnyilvánuló klasszikus sertéspestistől (KSP) való elkülönítése csak kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokkal lehetséges.
Kovács Virág és Vezsenyi Imre
Budapesti Erdőgazdaság Zrt.
Oldalak: 12
