Szintén ezekhez az élőhelyekhez kapcsolódik a lápi póc, amely a halaktól szokatlan ivadékgondozó életmódot él: az ikrás fészket a lárvák kikeléséig őrzi.
Apró ragadozó hal a lápi póc, hazánkban fokozottan védett
A Nyirkai-Hany 2004-től Natura2000 terület. A lecsapolás előtti Hanságban hatalmas nádasok és hínárosok voltak, úszó lápszigetekkel. Azonban a vízszint csökkenésével eltűntek a nádasok, kiszáradtak a területek, kitermelték a tőzeget, majd megkezdődött a mezőgazdasági művelés.
A tőzegbányászat után visszamaradt tavak mára életteli ékszerdobozok: vizeikbe kizárólag őshonos fajokat telepítenek, a vízfelszínt vízitök és tündérfátyol ékesíti, partjukon tavaszi tőzike pompázik.
Tündérfátyolt telepítettek a tőzegbányászatból visszamaradt tavakba
A madárvilág pedig zajosan ad hírül magáról: cigányréce, nyári lúd és vörös gém is megfordul itt.
Bár hazánkban sokfelé megtalálható, fokozottan védett madár a cigányréce
Rendkívül fontos természetvédelmi munka folyik az olyan agresszíven terjedő, behurcolt növényfajok ellen, mint az aranyvessző és a rekettyefűz, amelyek kiszoríthatják a fáradságos munkával újratelepített őshonos növényzetet.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei nagy hangsúlyt fektetnek az ismeretterjesztésre is, így változatos programok közül választhat a természetkedvelő kiránduló: kenutúrák, gólyafesztivál, vezetett séták a Holt-Rába tanösvényen, kerékpártúra a Hanságban, hogy csak néhányat említsünk. Fontos azonban tudni, hogy a nemzeti park területén lévő helyszínek közül sok csak engedéllyel látogatható, érdemes tájékozódni az utazás megkezdése előtt.
Oldalak: 12
