Madárvilág és szikes térségek nyomában: ezek a Fertő-Hanság Nemzeti Park titkai

A 2001-ben a Világörökség részévé nyilvánított, sótűrő növényzettel borított vidék hazánk legnagyobb összefüggő nádasa, egyben nyári ludak fészkelőhelye, emellett életteret találnak itt az északi vadludak és gémek is.

A 23 731 hektár területű Fertő-Hanság Nemzeti Park székhelye Sarródon található. A Győr-Moson-Sopron vármegye mellett Ausztriában a Neusiedler See-Seewinkel National Park további 10 500 hektárnyi területe kapcsolódik hozzá a természeti kincsek megőrzésének érdekében.

A leánykökörcsin száraz élőhelyet kedvelő, védett növényünk

Ma ismert formájában 1991 óta működik, elődje a Fertő-tavi Nemzeti Park volt: ez a tájegység 1979-ben kapott bioszféra-rezervátum címet, 1989-ől pedig a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvizei között is szerepel.

Itt hajtották végre az első magyarországi élőhely-rekonstrukciót. Ez ökológiai helyreállítást jelent, mely során tudatosan megváltoztatják egy terület tulajdonságait az eredeti, őshonoshoz hasonló ökoszisztéma érdekében.

Ennek köszönhetően délkelet-kelet felé kiterjedt szikesek határolják, ahol újra megjelentek olyan szikes élőhelyekhez kötődő madárfajok, mint a gulipán és a gólyatöcs.

A magyar természetvédelem szimbóluma a nagy kócsag

Ezek a területek kiváló pihenő- és táplálkozóhelyet nyújtanak a különféle parti és vizes élőhelyekhez kötődő madárfajoknak, amelyek tavasszal és ősszel (vonulási időben) több ezres csapatokban érkeznek ide messzi északi költő- és déli telelőterületeikről, hogy erőt és táplálékot gyűjthessenek.

Nyugatra és délre pedig a Fertőmelléki-dombság határolja, leginkább meszes alapkőzetre települő melegkedvelő tölgyesekkel. Legnagyobb erdősége a Szárhalmi erdő.

Tisztásain a sömörös kosbor, a leánykökörcsin és a légybangó díszlik.

A légybangó erdei tisztásokon nő, nálunk fokozottan védett növény

A Fertő tóhoz kapcsolódó sztyepprétek fokozottan védett helyek, nagy területet elfoglaló, sík vagy enyhén dombos füves puszták. Ezek többnyire olyan helyeken fejlődnek ki, ahol már nincs elég csapadék az összefüggő erdőségek fenntartásához. Hazánkban itt alkot állományokat a nagy ezerjófű és a boldogasszony papucsa orchidea.

Az ember lakta környezettől távol eső területekre 2023-ban a Life+ projekt keretén belül 52 rákosi viperát telepítettek vissza, hogy állományuk újra stabilizálódhasson,

hiszen élőhelyük csökkenése miatt csak a Kiskunságon és itt lelhető fel belőlük néhány példány.

Sztyepprétek lakója a nagy ezerjófű

A Kistómalmi láprét értékes növényvilágának fennmaradását speciális eszközökkel is védik: nyár végi kaszálását és a széna lehordását évről évre önkéntesek segítségével és kézi munkával oldják meg, így elkerülve a gépek okozta taposási kárt.

A nyár végi időpont sem véletlen: akkorra már magot érlel minden védett faj.

Ezzel a módszerrel olyan értékes növények génállományát tudják megőrizni, mint a kígyónyelvpáfrány, a lápi hízóka, a mocsári nőszőfű és a hagymaburok kosbor.