A piramisoknál is régebbi
„A Bükkben jelenleg 55 olyan barlangot ismerünk, amelyikben találtunk valamilyen régészeti anyagot. Az újkőkorban leginkább szent helynek tartották a barlangokat, szinte egyértelmű, hogy az Istállós-kői-barlang is áldozati helyként szolgált.
Ha belegondolunk, már létezett a falu Szilvásváradon, amikor 4800 évvel ezelőtt megépítették a legrégebbi piramist” – hívta fel a figyelmet. A lovas stadion építését megelőzően a Dobó István Vármúzeum régészei végeztek feltárást, és fantasztikus ismeretanyaghoz jutottak.
„Az Istállós-kői-barlangban élt aurignaci embernek tipikus eszköze volt a hasított alapú csontlándzsahegy. Ugyanezt megtaláljuk Franciaországban is. Érdekes, hogy míg nálunk 44 ezer, ott 32 ezer évesek a legidősebb leletek. Olyan szigorúan őrizték a hagyományt, és pontosan készítették az eszközeiket, hogy ha leteszel egy franciaországi hasított alapú lándzsahegyet meg egy istállós-kőit, nem látszik rajtuk a 12 ezer év különbség” – ebből is látszik, hogy a hagyomány apáról fiúra szállt.
Az aurignaci kultúra, a Homo sapiens kezdett el művészeti alkotásokat készíteni, bár találtak kezdetleges ábrákat a neandervölgyi ember idejéből is.
Franciaországban, Spanyolországban ugyanilyen négyes karcolásnyomokkal találkozhatunk, de ott állatrajzokkal együtt. Egyes feltételezések szerint a Kárpát-medence időjárása nem volt alkalmas arra, hogy megőrizze a rajzokat. Olyan barlangot kellene egyszer találni, ami légmentesen el volt zárva az elmúlt harmincezer évben. Ilyenek Franciaországban a legfestettebb barlangok: a Lascaux-i-barlang egy kidőlt fa helyén nyílt meg, Spanyolországban egy gazda kezdett el üreget ásni, mikor bejutott az Altamira-barlangba.
A Pannon-tengerből emelkedett ki
Jóval ezer fölött van a bükki barlangok száma, és eddig 55-ből került elő régészeti lelet. Magyarország legmagasabban nyíló barlangja is Szilvásvárad határában van. A Kőrösbérci barlang bejárata 935 méteren nyílik. A barlang alsóbb rétegeiből cápafogak kerültek elő. A Bükk fölött ugyanis 10-15 millió évvel ezelőtt a Pannon-tenger hullámzott, utána emelkedett ki a hegység a vízből. „A barlangokat adatbankoknak is szoktuk nevezni, sokszor megőriznek olyan információkat, leleteket, melyek a felszínről már régen eltűntek” – és Mókus bácsi még mesélne, szemmel láthatóan őt is magával ragadja a történet, a történelem, én pedig még órákig el tudnám hallgatni.
Hogyan kerültek kőeszközök a szántóföldre?
Az átmeneti kőkor, a mezolitikum idejéből nem találtak leletet a barlangokban az ásatásokon, és ebből sokáig arra következtettek, hogy a jégkori állatok elmentek vagy kihaltak, és az ember is elköltözött a vidékről. Ma már tudjuk, hogy ez nem igaz, a barlangokból lementek a folyók mellé.
Tudjuk, tízezer évvel ezelőtt a Föld népessége körülbelül 10 millió fő volt, bőven akadt élettér, természeti kincs. Ebben az időszakban kezdődik az állattenyésztés, a növénytermesztés, őseink letelepedése. A legtöbb kutató ezt az időszakot matriarchátusként írja le. A Büdös-pest barlang bejáratának közelében előkerült egy női csontváz, testével a barlang tengelyébe, hanyatt fekve és kereszt alakban széttárt karokkal eltemetve – szertartásos temetés csak a nőknek járt.
Oldalak: 12
