Hatalmas problémát jelentenek az észak felé „araszoló” erdők

Egyre többen fordulnak megértéssel feléjük, veszik pártfogásukba, segítenek a fák telepítésében, stb. De valahogy az ökoszisztéma kérdése mégis mintha kissé bonyolultabb lenne ennél.

A fák sosem számítottak az emberek segítségére, de annak feltehetően „örültek volna”, ha legalább mi békén hagyjuk őket. Hiszen bőven elég erőfeszítést igényelt tőlük, hogy dacoljanak az elemekkel, valamint a markáns lehűlésekkel, és felmelegedésekkel tarkított éghajlatváltozásokkal.

Mennek, mendegélnek

Habár az egyes egyedek láthatóan egyhelyben állnak, a következő generációk kiváltsága, hogy újabb, és újabb helyeket fedezzen fel, hódítson meg. Életüket alapvetően az időjárási viszonyok, a csapadékmennyiség, és a talaj vízraktározó képessége határozza meg. Az utolsó jégkorszakot követő éghajlatváltozás a fákat észak felé vonzotta. Pehelykönnyű magjaikkal a fűz, és a nyár tudott a leggyorsabban haladni, a repülést segítő készülékekkel felszerelt magokat termő juhar, kőris, gyertyán, nyír, és a tűlevelűek pedig szorosan mögöttük meneteltek, míg a nehéz magokat termő bükk, és tölgy jócskán lemaradva kullog sereghajtóként. Azonban míg a bükk utazási sebessége jóval lassabb az előbbieknél, szívóssága, mint egy ultramaratonistáé.

Minél több az erdő, annál jobb?

Nem igazán, mert ez a téma nem ennyire egyszerű. A hol egy nagyon is lényeges összetevője a képletnek. Vannak feltétlenül szükséges erdők, (például a mangrove erdők, az esőerdők, a fitoplanktonerdők), viszont az észak felé húzódók komoly problémákat vetnek fel. Először is a tundrát bekebelező erdők veszélyeztetik az eredeti élővilágot. Például költési időszakban népszerű találkozási hely a madarak számára, illetve az örvös lemmingek sem boldogulhatnak nélküle.

A tudósok szerint azonban van még más is. Az erdők kiterjedésével csökken az albedo. De miért olyan fontos ez mindannyiunk számára?

Az évezredekkel ezelőtt kószáló mamutok különösmód éppen azzal tették a legnagyobb szívességet a Földnek, hogy letapodták a növényzetet, gondoskodtak a füves területek fennmaradásáról -amelyek télen keményre megfagyhattak-, és útját állták az erdőknek. Azonban egy elmélet szerint elképzelhető, hogy már nekik is az éghajlatváltozás miatt terjeszkedő erdőség tett be, mert visszaszorította a mamutok fő táplálékforrását biztosító sztyeppés területeket.

Az erdőknek rengeteg előnyük van, és vitathatatlan, hogy nélkülözhetetlenek, de elhelyezkedéstől függően, hátrányuk is lehet. És az északi erdőkkel sajnos ez a helyzet. Ellehetetlenítik az őshonos élőlények életét, csökkentik a fészkelőhelyek, és a táplálékforrások mennyiségét. Az albedo mértékének csökkentésével pedig hozzájárulnak a bolygó melegedéséhez.