Lapszemle

Színpompás tollasok

Ahogy az év során haladunk az időben, úgy lesz egyre színesebb az erdő, mező, és lassan megérkeznek a hazai madárvilág legszebbjei is. A búbosbankák már március végétől elkápráztatnak bennünket, ...
Az MME 1979-ben a gyurgyalaggal indította az „Év madara” programot madarak

Az MME 1979-ben a gyurgyalaggal indította az Év madara programot
Fotó: Szigeti Edit

Telepesen fészkelnek, bár az utóbbi két évtizedben az igazán nagy – 50 pár feletti – telepeik ritkává váltak. A hazai állomány 15-25 ezer párra tehető. Költőhelyüket lösz- és homokfalakban, csatornák, mélyebb árkok, illetve folyók partfalában alakítják ki, az üreg hossza elérheti a 2 métert. A 6-7 tojásból álló fészekaljukon mindkét szülő kotlik. Mivel későn érkeznek vissza hozzánk, évente csak egyszer költenek. A gyurgyalag teljes állományának hozzávetőlegesen a fele költ Európában, míg a többi Észak-Afrikában és Ázsiában. Magyarországon a faj 1954 óta védett, fokozottan védetté 1982-ben nyilvánították, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. Az MME 1979-ben a gyurgyalaggal indította az Év madara programot, és 2013-ban szintén ő kapta meg a címet.

Igazi vártamadár

„Kevés madár élénkíti meg annyira a vidéket, mint a szalakóta. Lehetetlen észre nem venni!” – írja Brehm az Állatok világában, és aki már látta a pompázatos kék színekben tündöklő szalakótát (népi nevén kékcsókát, kékvarjút, vasmadarat), ezzel csak egyetérteni tud. A telet ugyancsak Afrikában töltik, és szintén csak május elején érkeznek vissza hozzánk. Nagyméretű, feltűnő szépségű madarak, élénk színű tollazattal. Az összefüggő erdőket kerülik, inkább a mezőgazdasági területekhez – legelőkhöz, kaszálókhoz – kötődnek, mert ott könnyen megtalálják rovarokból, gyíkokból, békákból és kisebb emlősökből álló táplálékukat.

Igazi vártamadár, gyakran egy magaslati pontról (karó, oszlop) kémleli a terepet, onnan lesi leendő zsákmányát, de a levegőben is vadászik.
szalakóta madarak

Hazánk egyik legszebb madara a szalakóta
Fotó: Szigeti Edit

Költőterületük egyre szűkül, míg egykor helyenként közönséges madárnak számított, napjainkban már csak az Alföld egyes területein, illetve a Mezőföld déli részén lelhető fel, a Dunántúlon már nem fészkel. Öreg fák odvaiban költenek, de szívesen elfoglalják a fekete harkály és a zöld küllő odúit is. Fészekaljuk 4-6 fehér tojásból áll, a tojó és a hím egymást váltják a tojásokon.

A szalakóták állománya nagyon megritkult Nyugat-Európában, sok helyről el is tűnt, de hazánkban a mesterséges odúk kihelyezésének köszönhetően az utóbbi években emelkedett a számuk.

A szalakóta védelmében – a táplálkozó hely, illetve a fészkelésre alkalmas fák megőrzése révén – jelentős feladat hárul a földtulajdonosokra, illetve az élőhelyen tevékenykedő erdészekre, vadászokra, akik részt vesznek a fészkelésre alkalmas facsoportok fenntartásában, újak telepítésében. Hazánkban 1800-2000 szalakótapár fészkel, a faj fokozottan védett, eszmei értéke 500 ezer forint.

E színpompás madarak sajnos nem csak a kirándulók és a természetfotósok kedvelt témái. Hosszú vonulásuk alatt számos veszély (mérgezés, lelövés, gázolás) leselkedik rájuk. Óvjuk őket és gyönyörködjünk bennük a nyári hónapokban!

Ez is érdekelheti:

Forrás: A Mi Erdőnk