A hegység nyugati kapuja
A karsztos fennsík jellemző felszíni formái a víznyelők vagy tebrek
A Bükk-hegység délnyugati részén terül el Felsőtárkány. Bátran mondhatjuk, hogy a környék és Eger lakosságának legkedvelteb kirándulóhelye, hiszen csak néhány kilométeres út választja el a megyeszékhelytől. Az erdészeti Zrt. ezért számos ökoturisztikai fejlesztést tett a közeli erdőkben, hogy az erdő látogatói minél szélesebb körű erdei élményekkel gazdagodjanak Felsőtárkányban is. Így büszkén állíthatjuk, hogy az Egeres-völgy élményvölggyé alakult.
A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút a falutól, az Egeres-völgyön keresztül közlekedik a Stimecz-ház megállóig. A kisvasútfejlesztésnek köszönhetően a dízel mozdonyok elektromos meghajtást kaptak, a kocsik kívül-belül megújultak, így a sok-sok évtizedet megélt kisvasút mára modern és biztonságos körülmények között közlekedik a tárkányi vadregényes tájon.
A kisvasút a Varró-háznál is megáll, ahol vadbemutató kert, játszótér és filagória várja a kikapcsolódni vágyó családokat. Továbbhaladva vasúttal vagy gyalog az erdőben, kb. négy kilométer múlva elérünk a Stimecz Gáspárról elnevezett házig. A Stimecz-ház ma turistaszállás, szomszédságában erdei pihenőhely várja a kirándulókat, filagóriával, erdei tornapályával, játszótérrel és tanösvénnyel.
A terület nevezetességei az időszakos források (Vörös-kő-völgyi alsó és Vörös-kő-völgyi felső, valamint az Imó- és Fekete-len-forrás), melyek csapadékos időjárás után, általában tavasszal kezdik meg működésüket, vizükkel táplálva a környező hegyi patakokat. Közülük legismertebb a Vörös-kő-völgyi forrás, gejzírszerű látványa sok turistát vonz Felsőtárkányba.
Pazar kilátás a Három-kőről
Barlangok, kaptárkövek
A Bükk hegyei dél felé az Alföld rónaságába simulnak; a vidék országszerte ismert hegylábi melegvizű forrásokról, barlangokról és a kaptárköveiről.
A Bükkalján történelmi kalandozást is érdemes tenni. Legrégebbi lelet a Hór-völgy neandervölgyi ősember barlangjából, az úgynevezett Suba-lyuk barlangból származik. Továbbhaladva a Hór-völgyben, elérhetünk az Ódor-hegy oldalán lévő Ódor várhoz. A vár múltját köd fedi, valószínűleg az akkor még forgalmas Hór-völgyi út védelmére, figyelésére használták. Mára már csak alapköveire tudunk felkapaszkodni, de az elénk tárulkozó gyönyörű látványért mindenképp megéri. A vár alatt rejtőzik a Hajnóczy-barlang, mely csodaszép, több évszázad alatt kialakult cseppkőképződményeket rejt. A fokozottan védett barlang feltárása folyamatos, csak engedéllyel látogatható.
-
- Ma már elektromos meghajtású mozdonyok közlekednek az Egeres-völgyben
-
- A kisvasút egyik végállomása a Stimecz-ház, ami turistaszállásként üzemel
-
- A neandervölgyi ősemberre utalóleleteket is találtak a Suba-lyuk barlangban
-
- Nevezetes kaptárkövek Szomolyán
-
- A Varró-házi megállónál is erdei játszótér várja a kicsiket
-
- Vörös-kő-völgyi forrás Fotó: Nagy Erika
A Bükkalja csúcsosodó, misztikus kaptárköveiről bizonyára már sokan hallottak. Az elnevezés fülkés sziklakúpokat takar, melyek a térségben több településen fellelhetők, Siroktól Eger határán és Cserépváralján keresztül egészen Kácsig, de legnagyobb csoportban Szomolyán található.
A Bükkalja a miocén kori vulkáni hamu lerakódásával jött létre, mely jellemzően riolittufa és ignimbrit alapkőzetet eredményezett. Ezt követően a felszínt a jégkorszak eróziós hatásai (víz, jég, szél stb.) jelentősen formálták, rombolták. A természet erői után az ember is formálta a sziklakúpokat, hiszen a köveken a mai napig jól felismerhető faragott ablakszerű nyílások láthatók. Hogy miért nyíltak ezek az ablakok a természetre, sok kutató vizsgálta, de máig homály fedi a kőbe zárt rejtélyt.
Vigh Ilona
EGERERDŐ Zrt.
Fotók: Nagy Erika, Vigh Ilona, Virág Vivien
Oldalak: 12
