Kutatás régen és most
Az erdőrezervátumban több talajszelvényben vizsgálták a kutatók a termőhely változását
A terület a Mátrai Tájvédelmi Körzet fokozottan védett részéhez tartozik, annak középpontjában helyezkedik el. 1976-ban kezdődött a tájvédelmi körzet előkészítésének 10 évig húzódó eljárása, így ettől az időponttól kezdve továbbra is garantált lett a teljes érintetlenség. A létesítendő erdőrezervátum területét a Vásárhelyi István Természetvédelmi Kör jelölte ki 1989-90-ben, mely természetvédelmi civil szervezet alapításában Czájlik Péter is részt vett, és a későbbiekben is aktív tagja volt. Ő volt az egyik kezdeményezője a hazai rezervátum-hálózat kialakításának, és az Erdőrezervátum Program formálásában is meghatározó szerepet töltött be. A Kékes Erdőrezervátum kijelölésének alapelveit az Egri Erdőtervezési Irodával és az Egri Erdőfelügyelőséggel is egyeztetve fektették le, így alakult ki a mai, jogszabályokban rögzített határvonala.
Az ország legmagasabban fekvő, máig érintetlen erdejének feltárása az alapkutatások elvégzése után 1989-ben kezdődött meg. Ebben a munkában jelentős szerepe volt Standovár Tibor egyetemi docensnek. Többek között vegetációtérképek, faállomány-szerkezeti térképek készültek a felmérései során, melyek kiindulási alapot jelentettek a további erdődinamikai vizsgálatok és egyéb változások monitorozásához. Szintén az 1990-es évektől tart a terület gerinces állatvilágának feltérképezése.
A Soproni Egyetem professzorai talajtani vizsgálatokat, illetve részletes termőhely-térképezést végeztek a területen, hiszen a rezervátumban lezajló folyamatok megértésében, nyomon követésében a termőhelyi változatosságnak alapvető jelentősége van. Csak ennek ismeretében értékelhetjük az egyes fafajok, cserjék és lágyszárú növények előfordulását, a faállomány szerkezetét és fejlődését.
A Sárga+ túraútvonalnak a magterületen áthaladó szakaszát kiváltották más útvonalakkal
A rovarfauna természetes fajösszetételére irányuló vizsgálatokat Valérián Ferenc végzett az erdőállományokban.
A magterület viszonylagos érintetlenségét és őserdőjellegét jelzi egyebek között az, hogy a Kárpátokat idéző montán bükkös számos jellemző lágy szárú, például pávafarkú salamonpecsét (Polygonatum verticillare), fehér acsalapu (Petasites albus), erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas), hölgypáfrány (Dryopteris filix-femina) és cserjefaj, például havasi iszalag (Clematis alpina), fürtös bodza (Sambucus racemosa) megtalálható benne. Ugyanakkor helyenként hárs-kőris-szurdokerdő húzódik, illetve a Mátrára oly sok helyen jellemző törmeléklejtő-erdő is előfordul, a maga jellegzetes flórájával és faunájával.
Új utakon
Az ország legmagasabban fekvő érintetlen erdejének őserdőjellege van
Ezen a különleges hangulatú helyszínen a Sárga+ túraút vezetett keresztül. Egészen 2024 februárjáig a túrázni vágyók rendelkezésére állt, a magterületen hosszában, az úgynevezett sorkövek fölött igazította útba az erdei vándorokat. A turistaútvonal-hálózatnak ezen szakasza azonban ma már elzárt a kirándulók előtt, engedély hiányában tilos belépni a fokozottan védett területre.
Ezen elvek azonban sok esetben összeegyeztethetetlenek a turistaösvény fenntartási kritériumaival (melynek követelményei többek között: a bedőlt fáktól tisztán tartandó, a túrázók által a cipőn, ruházaton behurcolt, természetes körülmények között ott nem előforduló organizmusoktól megóvandó, szándékos és nem szándékos szennyezésektől mentesen tartandó), ezért az útvonal ezen szakaszának megszüntetése természetvédelmi szempontból szükséges és kívánatos intézkedés volt, kiváltására pedig a magterület északi és déli oldalán is új útvonalat jelöltek ki.
Ifj. Ősz Gusztáv
EGERERDŐ Zrt.
Ez is érdekelheti:
Oldalak: 12
