-
- Az alföldi erdő látképe napjainkban
-
- Bárány László 1980-tól vezeti a kerületét
-
- Erdőkép az 1900-as évek első feléből (Forrás: Vas Jánosné)
A szélsőséges termőhelyi viszonyok ellenére erdősítései mindig kiválóak, pótlást alig igényelnek. Hosszú ideig maga is végzett erdőművelési munkákat, így tudja, mit várhat el beosztottjaitól. Több mint 40 év után is olyan agilitással végzi munkáját, hogy bármikor példaként lehet állítani a pályakezdők elé. Az alföldi erdőgazdálkodás sajátosságából, a rövid vágásfordulójú fafajok alkalmazásából adódóan sok erdőrészt már másodszor termel le, illetve ültet újra pályafutása alatt. Elhivatottságát mutatja, hogy a mai napig a kerülete szélén lévő erdészházban lakik.
Hazánk legritkább erdőtársulása
A 2000-es évek egyik legnagyobb volumenű projektje az erdészet életében a Nagykőrösi pusztai tölgyesek LIFE programban való részvétele. A pályázat a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a WWF és Nagykőrös Város Önkormányzata által valósult meg 2006 és 2011 között, amelyben az erdészet erdőgazdálkodóként és a természetvédelmi kezelések kivitelezőjeként vett részt.
A homoki tölgyesek szárazabb változatát nevezzük pusztai tölgyesnek vagy más néven nyílt homoki tölgyesnek. A pusztai tölgyesek elterjedésének nyugati határa a Kárpát-medence. A nagykőrösi erdő a legnagyobb és legtermészetesebb állapotban megmaradt pusztaitölgyes-állomány Magyarországon. Homoki tölgyesekkel egykor a Nagyalföld és Kisalföld homokvidékein sokfelé nagyobb kiterjedésben lehetett találkozni, ma már csak maradványállományaik vannak, a nyílt változat alig lelhető fel.
Sok védett emlősfaj, köztük a nyuszt is otthont talál a pusztai tölgyesekben
Hatos Tamás
erdészetigazgató
NEFAG Zrt.
