Elsőéves akáccsemeték
A Cegléd-Csemői, már 1930-ban Putrisaroknak nevezett erdőt 1923–1929 között telepítette a magyar katolikus vallásalap. Területe a vallásalap gazdasági üzemterve szerint az 1930-as években csaknem megduplázódott, az állományok több mint fele akácos volt.
A termény őszi betakarítása után a sorközöket felszántották és rozzsal bevetették. A második évben a rozst learatták, és a következőben újra valamilyen kapásnövényt ültettek a sorok közé.
Az országban – talán egyedülállóan – napjainkig fennmaradt ez a hasznosítási forma, de manapság szinte kizárólag dinnyét termesztenek köztes kultúraként, évente körülbelül 70 hektáron.
Jó törzsalakú akácállományrész Pusztavacson
Minden, ami akác
Ahogyan említettük, az erdőtelepítések legjelentősebb fafaja az akác volt, ennek következtében az erdészet erdőterületének csaknem felét az akácosok teszik ki. Erdészeti szakmai körökben a Pusztavacsi Erdészetről elsőként mindenkinek az akácgazdálkodás jut eszébe, köszönhetően annak, hogy a maggyűjtéstől (és értékesítéstől) kezdve a fafeldolgozással bezáródóan minden területen jelen vagyunk. Az akácmag gyűjtése a talaj felső rétegének átrostálásával történik, innen nyerjük ki az ott több év alatt felhalmozódó szaporítóanyagot. A mag héját vetés előtt kezelni kell (ez nálunk csiszolópapírral bélelt betonkeverőben történik), hiszen éppen a vastag maghéj miatt nem csírázik ki a talajban.
Jelentős mellékhaszonvétel a méhészet, minden májusban mintegy száz méhész több mint 10 000 kaptár méhvel gyűjti a nektárt és virágport a Pusztavacs környéki akácosokban.
Az elmúlt években a világ számos tájáról (Mongólia, Dél-Korea, Németország, Franciaország) érkeztek hozzánk tanulmányútra erdész kollégák az akác termesztési technológiáját megtekinteni.
Minden évben több mint tízezer kaptár méh gyűjti a nektárt az akácvirágokból
Több mint 40 éve ugyanott
Napjaink klimatikus viszonyai közt egyre nehezebb zárt erdőket létrehozni, illetve fenntartani, mivel egy-egy extrém aszályos év visszafordíthatatlan károkat okoz. Korunk kihívásainak nehéz lenne megfelelni nagy tapasztalatú kollégák nélkül. Erdészetünk legidősebb tagját, Bárány Lászlót 1980. október 1-jén nevezték ki a Monori Erdészet tápiószentmártoni erdészkerületének vezetőjévé. Kerülete 1981. február 1-jén átkerült a Ceglédi Erdészethez. Az 1990-es évek második felében Újszilváson létrehozott több mint 500 hektáros nemesnyár-ültetvény telepítésében Bárány László oroszlánrészt vállalt.
A Ceglédi Erdészet 2000-ben beolvadt a Pusztavacsi Erdészetbe, így történhetett meg, hogy bár ugyanabban a kerületben, de már harmadik erdészetnél dolgozik.
