Lapszemle

Gesztesi históriák

Várgesztesen minden kő a várban, és a falu körüli erdőgaléria hatalmas, öreg fái is az évszázadok során itt élő, harcoló és vadászó emberek érzéseit, élményeit, vágyait és természetesen legendáit őrzi, suttogja a látogatóknak.
A gesztesi rendezvények ikonikus helyszíne a Várrét, ahol minden év szeptember elején megrendezik a lovagi játékokat. Az erdőkoszorútól védett, csendes helyen ilyenkor kézművesek, fegyverkovácsok, zászlóforgatók népes csapatával lehet találkozni.

Két éve októberben pedig itt rendezték meg a Vérteserdő Zrt. gímtrófea-szemléjét is.

Várgesztes falu és a vár

Fotó: Varga Norbert

Pondo Geszthiense

Bél Mátyás 17. századi, Komárom vármegyei leírásából tudjuk, hogy: „Gesztes sorsa annyira váltakozott, hogy egyszer a töröknek hódolt, máskor a mieinknek nyújtott olajágat”. A környékbeli várakkal együtt, a határvillongások közepette a falvak is gyakran váltottak gazdát. Pálffy Miklós hadvezér csapatai 1598-ban Győr visszavételénél lendületet szerezve „egy menetben”, nyolc nap alatt lerohanták Veszprémet, Várpalotát és több kisebb várat, így Gesztest is. A villongások, portyák még azután is jó pár évtizedig megmaradtak. Bél Mátyás szerint „A legnagyobb szerencsétlenségnek azt kell tartanunk, hogy később menedéket adott magyar rablóknak. Az őrszemélyzet ugyanis, amely benne volt, vagy a zsákmányolás vágyától, vagy az elmaradt zsold miatti szükségtől hajtatva az egész széles környéket kirabolta, mintha ellenséges terület lett volna, a falvakat kifosztották, a nyájakat elhajtották, útonálltak, és vegyesen az összes szomszédoknak, akár törökök voltak, akár magyarok, helyrehozhatatlan károkat okoztak.

Innét van az a közmondásos kifejezés, hogy gesztesi mérlegnek (pondo Geszthiense) mondják ma is az ittlakók, ha valami nem annyira egyenlően, mint inkább erőszakosan osztanak el. A gesztesi őrkatonák ugyanis, amikor az elhajtott nyájakat elosztották, az ökröket, juhokat négyfelé vágták, a részeket azután mérlegre tették, s ki-ki elvette magának a részét.”
Forrás: A Mi Erdőnk