A szürke farkas megítélése igencsak ellentmondásos. A 2001 óta fokozottan védett fajjal kapcsolatos vélemények szerint jelenlétének egyfelől feltételezett kedvező ökológiai hatása van, ugyanakkor gazdasági kárt okozhat a legelő háziállatok állományaiban.
A közelmúltban megjelent tanulmány két szerzője, Dr. Heltai Miklós intézetigazgató egyetemi tanár és Dr. Katona Krisztián egyetemi docens szerint fontos mélyrehatóbban megismerni a farkas táplálék-összetételét, ugyanis ez segíthet majd a csülkös vadfajokban és a legelő háziállatokban okozott károk mérséklésében, megelőzésében, ezzel pedig az ember-farkas konfliktus visszaszorításában.
Az elemzés alapján Magyarországon jelenleg 50-100 egyedre becsült növekvő állományú farkas csúcsragadozóként mindenképpen fontos ökológiai szabályozó szerepet tölthet be, így enyhítheti például a nagytestű növényevő fajok erőteljes lokális hatásait. Ez azért lényeges, mert azokon az élőhelyeken, ahol farkas tanyázik, a növényevők egyedszáma lassan gyarapszik, összhangban a növényi produktivitás növekedésével. Ez pedig arra utal, hogy a farkas valóban képes a növényevő prédafajok létszámának korlátozásán keresztül az elsődleges termelési szintekre hatni. Ez alapján elmondható, hogy az északi féltekén a farkas jelenlétével jellemezhető ökoszisztémákban a felülről lefelé szabályozás igen erőteljes lehet a farkas nélküli közösségekéhez képest.
A farkas minden lehetőséget megragad a zsákmányszerzésre, és természetesen a támadások sikeresebbek a gyengébb egyedek esetében.
