Sok vadász csak hallomásból ismeri a nyestkutyát, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében pedig még nem is igen láttak ilyen ragadozót, ezért is számít különleges elejtésnek, ami az Alattyáni Úttörő Vadásztársaság vadászatán történt. A nyestkutya csak kis létszámban van jelen Magyarországon, a 2021/22-es vadászati évben az egész országban 6 példány került puskavégre.
A Japánban, Kínában és Szibériában őshonos állat a japán folklór egyik szent állata.
Emellett a hagyomány úgy tartja, hogy a hatalmasra duzzadó herezacskóikkal bármire képesek, akár egy anyahajót is hajtogatnak belőle szükség esetén.
Távol-Keleten szerencsét hozó állatnak tartják, ezért sok bolt kirakatában megjelennek különböző tárgyi formában. Mivel a valóságban remekül rejtőzködnek, valószínűleg ez lehet az alapja annak a legendának, miszerint még akkor is az emberek közt járnak, amikor nem látni őket, hiszen képesek az átalakulásra.
A japán ábrázolásmódban is merész szerepet kapott a nyestkutya, ugyanis gigantikus méretű bőrredőkkel látták el a különféle alkotásokon.
A nyestkutyának főként a herezacskója került be a köztudatba a praktikus nyúlósága miatt, azonban a távol-keletiek nem társítottak hozzá szexuális játékosságot, és nem kapcsoltak az állatokhoz termékenységkultuszt sem.
Ráadásul a távol-keleti legenda szerint a nyújtható nyestkutyaherével pénz is állhat a házhoz. Az ötvösmesterek aranyverés közben a rendkívül rugalmas tanuki-herezacskóbőrbe tették az aranyat, hogy azt minél vékonyabbra lapíthassák. Így kapcsolódott később össze a here és a pénz, aminek köszönhetően később nyestkutyabőrből pénztárcákat kezdetek készíteni.
