youtube://v/n8-aDE2NZ7s
Tisztában van ezzel a nógrádmegyeri Verbói család is, akik közel 20 évvel ezelőtt létrehozták a Megyervad Kft.-t, amelynek égisze alatt fácánnevelést és vadásztatást folytatnak. A vásárolt naposcsibéket korosztályonként elkülönítve három istállóban tartják. Két istállóban légbefúvással biztosítják a madaraknak szükséges hőmérsékletet, párásító berendezéssel pedig a páratartalmat. A harmadik épületben egy régi megoldással, fekvő kéménnyel fűtik fel az alacsonyabb belmagasságú helyiséget. Mindegyik istálló alját jó 10 cm vastagságban szalmával bélelik, ez melegen is tartja a madarakat, ugyanakkor nem okoz sérüléseket.
Az általában májusban érkező naposcsibéknek magas fehérjetartalmú indítótápot adnak egészen 4-6 hetes korukig, de a madarak fejlettségével egyenes arányban folyamatosan csökkentik a fehérjekoncentrációt.
A madarakat hathetes korukban, június közepén-végén két területrészen helyezik ki azokra a változatos növénykultúrájú vadföldekre, ahol csak minimális rovarölő szerrel permeteznek, de a biztonság érdekében a madarak a kihelyezés előtt gyomorvédő vitamint kapnak.
A ragadozógyérítés elengedhetetlen
A kihelyezés előtt és után elengedhetetlen a ragadozókontroll a területen. A Megyervad Kft.-nél csapdáznak és kotorékoznak is a fegyveres gyérítés mellett, azonban az állományból így is kisebb-nagyobb mértékben vámot szed a dúvad. Az istállókban is előfordul a mortalitás a nevelt madarak között, de nagy általánosságban 4 százalékos szinten tudják tartani az elhullást.
A kihelyezett mennyiség a már márciusban lekötött vadászatoktól függ, vagyis hogy a fácán vadászati idényében, októbertől február végéig mennyi bel- és külföldi csoport érkezik Verbóiékhoz. A fácánvadászatok mellett egy másfél hektáros területen lehetőség adódik vadkacsa vadászatára is, de bérvadászat útján a nagyvad vadászata is lehetséges.
Közös erővel az élőhelyért
Az infláció, mint mindenre, természetesen a vadtenyésztésre is kihatással van. A folyamatos takarmányár- és üzemanyagár-növekedés begyűrűzik a tojás és a naposcsibe árába, ami végül szerződéskötéskor megjelenik a vadászati árakba is. A Verbói család ennek ellenére szerencsésnek mondhatja magát, külföldi vendégköre igényli a prémium vadászati szolgáltatásokat, még a magasabb árak ellenére is. Vendéglátóm szerint tehát financiális oldalról továbbra is eladható a hazai fácánvadászat, de már csak kizárólagosan a tenyésztésre alapozott, kihelyezett állománnyal.
Ehhez manapság több támogatási konstrukció is elérhető, amelyeknek feltétele a kevesebb vegyszerhasználat, a szegélyek meghagyása, más kultúrákkal való bevetése – a gazdák azonban nem élnek ezekkel a lehetőségekkel. Márpedig elegendő rovarfehérje, valamint búvó- és fészkelőhely nélkül a fácánállomány képtelen a megerősödésre.
– Azokon a területek, ahol jelentősebb mértékben megfogyatkozott a fácán, ott a vadászatra jogosultnak egyeztetnie kellene a gazdákkal, hogy milyen közös megállapodással lehetne az apróvadnak megfelelő életfeltételeket létrehozni úgy, hogy az a gazda számára is megérje. A kialakított apróvadbarát környezetbe kihelyezett fácánok – megfelelő ragadozóapasztás mellett – a következő években már a terület törzsállományát képezhetik. Nálunk ez bevált, miért ne válhatna be máshol is, minden csak kommunikáció és megegyezés kérdése – véli Verbói Gábor.
Annyi egyelőre bizonyos, hogy miként a vadászok a vaddisznót mindenki nagyvadjának tekintik, úgy apróvad esetében ez a fácánra is igaz. Ebből kiindulva vélhetően a fácánra nem jut az a sors, mint a hazánkban őshonos szürke fogolyra, amelynek természetes állománya napjainkra drasztikus mértékben lecsökkent. Mindenesetre a fácánnak is szüksége van a számára megfelelő élőhelyek megteremtésére, máskülönben, ahogy a fogoly esetében is, a természetes szaporulat, vagyis az igazai vadfácán vadászatáról le kell mondanunk, és csak a kihelyezett madarak vadászata marad a jövő vadászgenerációjának.
A teljes cikket a Kistermelők Lapja szeptemberi számában olvashatják!