A Göttingeni, Marburgi és Hohenheimi Egyetemek tudósaiból álló kutatócsoport rámutatott, hogy a felhagyott területekre telepített vaníliaültetvényeknek több haszna is van – írja a Phys.org. Az eredményeket a Nature Communications című folyóiratban tették közzé.
A tanulmányban a kutatók a vanília agroerdészeti rendszereinek terméshozamát vizsgálták Madagaszkár északkeleti részén, a világ legnagyobb vaníliatermesztő területén, ahol főként kisbirtokos gazdákat találni. Ezeket az eredményeket a fák, lágyszárú növények, madarak, kétéltűek, hüllők, pillangók és hangyák által biztosított biológiai sokféleséggel írták le.
Megállapították, hogy a termelés ökológiai és gazdasági szempontjai összekapcsolhatók: a vaníliatermés növelése nem függött össze a biológiai sokféleséggel.
Ezenkívül a parlagokon létesített ültetvények vaníliatermése nem különbözött az erdőben létesített ültetvényekétől.
„A jó hír az, hogy a gazdáknak nem kell erdőt irtaniuk a magas hozamok eléréséhez. Sőt, a vanília termesztésével a biológiai sokféleség szempontjából hozzáadott értéket teremthetnek a parlagon heverő földeken” – mondja az első szerző, Dr. Annemarie Wurz, aki korábban a Göttingeni Egyetem agroökológia szakán doktorált, jelenleg pedig a Marburgi Egyetem posztdoktori kutatója. „Madagaszkár északkeleti részén a vanília export több tízezer kistermelő számára fontos bevételi forrást jelent, és a széles körben elterjedt termesztés lehetőséget biztosít a kitörésre a szegénységből.” Egy másik érv a biológiai sokféleség:
Ha a gazdák sűrűbben ültették a vaníliát vagy növelték a vanílianövények méretét, a termés nagyobb volt, de a fa- és hüllőfajok száma csökkent. Ez azonban nem volt negatív hatással a madarakra, kétéltűekre, pillangókra, hangyákra és lágyszárú növényekre. „Azt is megfigyeltük, hogy a faji diverzitás növelhető az ültetvényeken és a tájban magasabb fák telepítésével” – mondja a társszerző, Teja Tscharntke professzor, a Göttingeni Egyetem agrárökológusa. A társszerző Ingo Grass professzor, a Hohenheimi Egyetem trópusi mezőgazdasági rendszerek ökológusa hozzáteszi:
„A vaníliatermesztés támogatása a parlagon heverő földeken ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt jelentős.
Ez jól illeszkedik a jelenleg zajló ENSZ az ökoszisztéma-helyreállítás évtizedéhez (mely 2021 és 2030 közötti évekre vonatkozik). Emellett ez a tanulmány bemutatja a biológiai sokféleség védett területeken kívüli előmozdításának és megőrzésének lehetőségeit.”
