Fotógalériánkat ide vagy képre kattintva tekintheti meg.
Rendhagyó növény hazai vizeinkben
A Sóstóban megtalálható közönséges rence (Utricularia vulgaris) több szempontból érdekes növény. A vízben lebegve él, csak virágait emeli a víz fölé. Gyökere nincs, parányi ízeltlábúakra vadászik. Áttelelése is rendhagyó: a télire elpusztuló növény csúcsrügye lesüllyed az iszapba, onnan kezdi újra életét tavasszal.
A közönséges rence álló-, vagy lassan folyó vizek, mocsarak, vizesárkok lakója, melynek virágzási ideje júniustól szeptember végéig tart. Sekély, tápanyagban közepesen gazdag vizekben a leggyakoribb. A békalencse-fajokkal lebegő hínártársulást alkot. Kismértékű vízszennyeződés előmozdítja fejlődését, erős szennyeződés esetén azonban jelentősen megritkul az állománya.
A tömötten összezsúfolt levelekből képződött, mintegy 10 milliméter vastag, erősen szőrös csúcsrügyekkel telel át, amelyek ősszel a növény elbomlásakor az iszapba süllyednek. A közönséges rence gyökér nélküli, alámerülten élő vízinövény. Szára 30-200 centiméter hosszú lehet, a levélzettel együtt 3-8 centiméter széles. Levelei hajszálfinom, szétálló sallangokra szeldeltek. Egyes sallangok tojás alakú, 1-4,5 milliméter hosszú hólyagokká alakultak át (számuk levelenként 8-20 darab). Ezek a rendszerint vöröses hólyagok vagy tömlők nyílással rendelkeznek, melyet egy, csupán befelé nyíló csappantyú zár le, előtte pedig két 2 szárnyasan tagolt serte található. A virágok a víz felszíne fölé emelkedő szárakon helyezkednek el.
Nyomáskülönbségen alapuló csapda
A leveleken található nagyszámú tömlő állatfogásra szolgál, ezek szájadékát egy, csupán befelé nyíló csappantyú zárja le, a nyílás előtt pedig két, szárnyasan tagolt sörte található. A tömlők csapdaként működnek: belsejükben alacsony nyomás uralkodik, így amint egy víziállat (például apró rák) megérinti az egyik sertét, a tömlőt lezáró csappantyú kinyílik, és a szívóerő hatására a vízzel együtt az állat is a tömlő belsejébe sodródik.
A tömlők olyan villámgyorsan működnek – az egész folyamat mindössze fél milliszekundumot vesz igénybe -, hogy a foglyul ejtett állatnak esélye sincs a menekülésre, sőt szabad szemmel a zsákmányszerzés folyamata nem is követhető. A növény a foglyul ejtett zsákmányát végül fehérjebontó enzimek segítségével emészti meg.
Hihetetlen sebességgel dolgozik…
A grenoble-i egyetem kutatói Philippe Marmottant-nal az élen ezért egy olyan kamera felhasználásával vizsgálták a rencék életét, amely másodpercenként tízezer felvételt képes készíteni. E kutatás eredményeként sikerült részleteiben megismerni a vadászat módját; a felvételek lelassítása által derült ki, hogy amikor a rence „készenlétbe helyezi” a csapdát, kifújja a tömlőben lévő folyadékot, miáltal annak a belsejében alacsonyabb a nyomás, mint a környezetben. Amint a potenciális zsákmány megérinti a tömlő szája” előtt lévő parányi sertéket, a csappantyú kinyílik, és a víz az áldozattal együtt bezúdul a tömlőbe.
Egy jobb napokat látott hal
Egy jobb napokat látott halA székesfehérvári sóstó másik különlegessége a lápi póc (Umbra krameri). Ez a kis méretű hal régen nagy tömegben élt hazánkban. Különleges úszóhólyagja segítségével a levegőből is tud lélegezni – más halaktól eltérően. Emellett egyedi úszóinak minden egyes sugarát külön tudja mozgatni, ennek köszönhetően szinte bármilyen testhelyzetben képes úszni.
A kedvezőtlen környezeti hatásokat is jól mutatja, hogy régen ebből a fajból annyi volt hazánkban, hogy disznót és kacsát hizlaltak vele, sőt földek trágyázására is használták.
Később a nyugati országokba szállították akvarisztikai céllal nagy mennyiségben mert más halaktól eltérően könnyen szelídíthető és megismeri a gazdáját. Ezeknek meg is lett az eredménye, ma már alig van belőle, fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 forint egyedenként..
A székesfehérvári Sóstóról több képet ide kattintva nézhet meg.
