Szentpéteri Sándor a Balatonra kifutott Szent Mihály rendezvényhajón hozzátette: a természetes vizek halgazdálkodásában a horgászat előtérbe helyezése cél. A horgászat mintegy százmilliárd forinttal járul hozzá a magyar GDP-hez, amely több mint a természetes vizeken 2016-ban megszűnt halászat által előállított érték volt – mutatott rá.

Megjegyezte, a halfogyasztás népszerűsítése a MOHOSZ kiemelt feladata, és jelezte, hogy a kormány támogatja az étkezési hal 5 százalékos áfáját.

A helyettes államtitkár ismertette:

ezzel az EU-ban Magyarország az első helyen áll. Elmondta azt is, hogy – bár 2013 óta 20 százalékkal nőtt – még mindig alacsony, fejenként 6,3 kilogramm az éves magyar halfogyasztás.

Szentpéteri Sándor kitért arra is, hogy 2021-ben és 2022-ben négy haltermék, a balatoni hal, az akasztói sziki ponty, a szilvásváradi pisztráng és a szegedi tükörponty kapott földrajzi árujelző oltalmat.

Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke többek között arról beszélt, hogy ezen a napon idén ünneplik először a halőröket, akik több mint kétezer helyen óvják a halállományt. Az eszköz- és egyenruha-fejlesztések után az év halőre és címzetes vezető halőri cím adományázásával életpályaprogram indul számukra – közölte.

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási (BH) Nonprofit Zrt. vezérigazgatója egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balatont a jelenlegi formájában kellene megőrizni. Mint mondta,

Szükség lenne a tó szervesanyag-terhelésének csökkentésére, jelentős terhelést jelent a fürdőturizmus, a vadmadarak – főleg a kormorán – jelenléte, de az évente 2000 tonna etetőanyagot a vízbe helyező horgászat is 4-5 tonna foszfort juttat a tóba – mondta. Azt is ismertette, hogy az 1990-es évek óta jelentősen javult a Balaton vízminősége.

Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója közölte, a magyar étkezési haltermelés 2020-ban 16,9 milliárd forint értéket állított elő, az érték évről évre nő.

A 30 ezer hektárnyi nyilvántartott tógazdálkodási területből 26,5 ezer hektáron üzemelnek tavak, ahol évente 20 ezer tonna halat termelnek, ebből 14 ezer tonna étkezési méretű. Az intenzív üzemi haltermelés – a tógazdaságokkal ellentétben – nem zsugorodik, hanem folyamatosan nő, 23 vállalkozás 25 telephelyen foglalkozik ezzel a technológiával, és 2020-ban 5277 tonna halat termeltek, ami 11 százalékkal több a 2019-es mennyiségnél.

A esemény részeként

A rendezvényen Szentpéteri Sándor, Szűcs Lajos és Dérer István, a MOHOSZ főigazgatója négy halőrnek adta át a címzetes vezető halőri kinevezést, közöttük Kerekes József, a Bács-Kiskun Megyei Horgászegyesületek Szövetségének hivatásos halőre az év halőre díjat is kapott.

Szentpéteri Sándor a Balatonra kifutott Szent Mihály rendezvényhajón hozzátette: a természetes vizek halgazdálkodásában a horgászat előtérbe helyezése cél. A horgászat mintegy százmilliárd forinttal járul hozzá a magyar GDP-hez, amely több mint a természetes vizeken 2016-ban megszűnt halászat által előállított érték volt – mutatott rá.

Megjegyezte, a halfogyasztás népszerűsítése a MOHOSZ kiemelt feladata, és jelezte, hogy a kormány támogatja az étkezési hal 5 százalékos áfáját.

A helyettes államtitkár ismertette:

ezzel az EU-ban Magyarország az első helyen áll. Elmondta azt is, hogy – bár 2013 óta 20 százalékkal nőtt – még mindig alacsony, fejenként 6,3 kilogramm az éves magyar halfogyasztás.

Szentpéteri Sándor kitért arra is, hogy 2021-ben és 2022-ben négy haltermék, a balatoni hal, az akasztói sziki ponty, a szilvásváradi pisztráng és a szegedi tükörponty kapott földrajzi árujelző oltalmat.

Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke többek között arról beszélt, hogy ezen a napon idén ünneplik először a halőröket, akik több mint kétezer helyen óvják a halállományt. Az eszköz- és egyenruha-fejlesztések után az év halőre és címzetes vezető halőri cím adományázásával életpályaprogram indul számukra – közölte.

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási (BH) Nonprofit Zrt. vezérigazgatója egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balatont a jelenlegi formájában kellene megőrizni. Mint mondta,

Szükség lenne a tó szervesanyag-terhelésének csökkentésére, jelentős terhelést jelent a fürdőturizmus, a vadmadarak – főleg a kormorán – jelenléte, de az évente 2000 tonna etetőanyagot a vízbe helyező horgászat is 4-5 tonna foszfort juttat a tóba – mondta. Azt is ismertette, hogy az 1990-es évek óta jelentősen javult a Balaton vízminősége.

Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója közölte, a magyar étkezési haltermelés 2020-ban 16,9 milliárd forint értéket állított elő, az érték évről évre nő.

A 30 ezer hektárnyi nyilvántartott tógazdálkodási területből 26,5 ezer hektáron üzemelnek tavak, ahol évente 20 ezer tonna halat termelnek, ebből 14 ezer tonna étkezési méretű. Az intenzív üzemi haltermelés – a tógazdaságokkal ellentétben – nem zsugorodik, hanem folyamatosan nő, 23 vállalkozás 25 telephelyen foglalkozik ezzel a technológiával, és 2020-ban 5277 tonna halat termeltek, ami 11 százalékkal több a 2019-es mennyiségnél.

A esemény részeként

A rendezvényen Szentpéteri Sándor, Szűcs Lajos és Dérer István, a MOHOSZ főigazgatója négy halőrnek adta át a címzetes vezető halőri kinevezést, közöttük Kerekes József, a Bács-Kiskun Megyei Horgászegyesületek Szövetségének hivatásos halőre az év halőre díjat is kapott.

Szentpéteri Sándor a Balatonra kifutott Szent Mihály rendezvényhajón hozzátette: a természetes vizek halgazdálkodásában a horgászat előtérbe helyezése cél. A horgászat mintegy százmilliárd forinttal járul hozzá a magyar GDP-hez, amely több mint a természetes vizeken 2016-ban megszűnt halászat által előállított érték volt – mutatott rá.

Megjegyezte, a halfogyasztás népszerűsítése a MOHOSZ kiemelt feladata, és jelezte, hogy a kormány támogatja az étkezési hal 5 százalékos áfáját.

A helyettes államtitkár ismertette:

ezzel az EU-ban Magyarország az első helyen áll. Elmondta azt is, hogy – bár 2013 óta 20 százalékkal nőtt – még mindig alacsony, fejenként 6,3 kilogramm az éves magyar halfogyasztás.

Szentpéteri Sándor kitért arra is, hogy 2021-ben és 2022-ben négy haltermék, a balatoni hal, az akasztói sziki ponty, a szilvásváradi pisztráng és a szegedi tükörponty kapott földrajzi árujelző oltalmat.

Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke többek között arról beszélt, hogy ezen a napon idén ünneplik először a halőröket, akik több mint kétezer helyen óvják a halállományt. Az eszköz- és egyenruha-fejlesztések után az év halőre és címzetes vezető halőri cím adományázásával életpályaprogram indul számukra – közölte.

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási (BH) Nonprofit Zrt. vezérigazgatója egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balatont a jelenlegi formájában kellene megőrizni. Mint mondta,

Szükség lenne a tó szervesanyag-terhelésének csökkentésére, jelentős terhelést jelent a fürdőturizmus, a vadmadarak – főleg a kormorán – jelenléte, de az évente 2000 tonna etetőanyagot a vízbe helyező horgászat is 4-5 tonna foszfort juttat a tóba – mondta. Azt is ismertette, hogy az 1990-es évek óta jelentősen javult a Balaton vízminősége.

Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója közölte, a magyar étkezési haltermelés 2020-ban 16,9 milliárd forint értéket állított elő, az érték évről évre nő.

A 30 ezer hektárnyi nyilvántartott tógazdálkodási területből 26,5 ezer hektáron üzemelnek tavak, ahol évente 20 ezer tonna halat termelnek, ebből 14 ezer tonna étkezési méretű. Az intenzív üzemi haltermelés – a tógazdaságokkal ellentétben – nem zsugorodik, hanem folyamatosan nő, 23 vállalkozás 25 telephelyen foglalkozik ezzel a technológiával, és 2020-ban 5277 tonna halat termeltek, ami 11 százalékkal több a 2019-es mennyiségnél.

A esemény részeként

A rendezvényen Szentpéteri Sándor, Szűcs Lajos és Dérer István, a MOHOSZ főigazgatója négy halőrnek adta át a címzetes vezető halőri kinevezést, közöttük Kerekes József, a Bács-Kiskun Megyei Horgászegyesületek Szövetségének hivatásos halőre az év halőre díjat is kapott.

Szentpéteri Sándor a Balatonra kifutott Szent Mihály rendezvényhajón hozzátette: a természetes vizek halgazdálkodásában a horgászat előtérbe helyezése cél. A horgászat mintegy százmilliárd forinttal járul hozzá a magyar GDP-hez, amely több mint a természetes vizeken 2016-ban megszűnt halászat által előállított érték volt – mutatott rá.

Megjegyezte, a halfogyasztás népszerűsítése a MOHOSZ kiemelt feladata, és jelezte, hogy a kormány támogatja az étkezési hal 5 százalékos áfáját.

A helyettes államtitkár ismertette:

ezzel az EU-ban Magyarország az első helyen áll. Elmondta azt is, hogy – bár 2013 óta 20 százalékkal nőtt – még mindig alacsony, fejenként 6,3 kilogramm az éves magyar halfogyasztás.

Szentpéteri Sándor kitért arra is, hogy 2021-ben és 2022-ben négy haltermék, a balatoni hal, az akasztói sziki ponty, a szilvásváradi pisztráng és a szegedi tükörponty kapott földrajzi árujelző oltalmat.

Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke többek között arról beszélt, hogy ezen a napon idén ünneplik először a halőröket, akik több mint kétezer helyen óvják a halállományt. Az eszköz- és egyenruha-fejlesztések után az év halőre és címzetes vezető halőri cím adományázásával életpályaprogram indul számukra – közölte.

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási (BH) Nonprofit Zrt. vezérigazgatója egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balatont a jelenlegi formájában kellene megőrizni. Mint mondta,

Szükség lenne a tó szervesanyag-terhelésének csökkentésére, jelentős terhelést jelent a fürdőturizmus, a vadmadarak – főleg a kormorán – jelenléte, de az évente 2000 tonna etetőanyagot a vízbe helyező horgászat is 4-5 tonna foszfort juttat a tóba – mondta. Azt is ismertette, hogy az 1990-es évek óta jelentősen javult a Balaton vízminősége.

Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója közölte, a magyar étkezési haltermelés 2020-ban 16,9 milliárd forint értéket állított elő, az érték évről évre nő.

A 30 ezer hektárnyi nyilvántartott tógazdálkodási területből 26,5 ezer hektáron üzemelnek tavak, ahol évente 20 ezer tonna halat termelnek, ebből 14 ezer tonna étkezési méretű. Az intenzív üzemi haltermelés – a tógazdaságokkal ellentétben – nem zsugorodik, hanem folyamatosan nő, 23 vállalkozás 25 telephelyen foglalkozik ezzel a technológiával, és 2020-ban 5277 tonna halat termeltek, ami 11 százalékkal több a 2019-es mennyiségnél.

A esemény részeként

A rendezvényen Szentpéteri Sándor, Szűcs Lajos és Dérer István, a MOHOSZ főigazgatója négy halőrnek adta át a címzetes vezető halőri kinevezést, közöttük Kerekes József, a Bács-Kiskun Megyei Horgászegyesületek Szövetségének hivatásos halőre az év halőre díjat is kapott.

Szentpéteri Sándor a Balatonra kifutott Szent Mihály rendezvényhajón hozzátette: a természetes vizek halgazdálkodásában a horgászat előtérbe helyezése cél. A horgászat mintegy százmilliárd forinttal járul hozzá a magyar GDP-hez, amely több mint a természetes vizeken 2016-ban megszűnt halászat által előállított érték volt – mutatott rá.

Megjegyezte, a halfogyasztás népszerűsítése a MOHOSZ kiemelt feladata, és jelezte, hogy a kormány támogatja az étkezési hal 5 százalékos áfáját.

A helyettes államtitkár ismertette:

ezzel az EU-ban Magyarország az első helyen áll. Elmondta azt is, hogy – bár 2013 óta 20 százalékkal nőtt – még mindig alacsony, fejenként 6,3 kilogramm az éves magyar halfogyasztás.

Szentpéteri Sándor kitért arra is, hogy 2021-ben és 2022-ben négy haltermék, a balatoni hal, az akasztói sziki ponty, a szilvásváradi pisztráng és a szegedi tükörponty kapott földrajzi árujelző oltalmat.

Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke többek között arról beszélt, hogy ezen a napon idén ünneplik először a halőröket, akik több mint kétezer helyen óvják a halállományt. Az eszköz- és egyenruha-fejlesztések után az év halőre és címzetes vezető halőri cím adományázásával életpályaprogram indul számukra – közölte.

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási (BH) Nonprofit Zrt. vezérigazgatója egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balatont a jelenlegi formájában kellene megőrizni. Mint mondta,

Szükség lenne a tó szervesanyag-terhelésének csökkentésére, jelentős terhelést jelent a fürdőturizmus, a vadmadarak – főleg a kormorán – jelenléte, de az évente 2000 tonna etetőanyagot a vízbe helyező horgászat is 4-5 tonna foszfort juttat a tóba – mondta. Azt is ismertette, hogy az 1990-es évek óta jelentősen javult a Balaton vízminősége.

Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója közölte, a magyar étkezési haltermelés 2020-ban 16,9 milliárd forint értéket állított elő, az érték évről évre nő.

A 30 ezer hektárnyi nyilvántartott tógazdálkodási területből 26,5 ezer hektáron üzemelnek tavak, ahol évente 20 ezer tonna halat termelnek, ebből 14 ezer tonna étkezési méretű. Az intenzív üzemi haltermelés – a tógazdaságokkal ellentétben – nem zsugorodik, hanem folyamatosan nő, 23 vállalkozás 25 telephelyen foglalkozik ezzel a technológiával, és 2020-ban 5277 tonna halat termeltek, ami 11 százalékkal több a 2019-es mennyiségnél.

A esemény részeként

A rendezvényen Szentpéteri Sándor, Szűcs Lajos és Dérer István, a MOHOSZ főigazgatója négy halőrnek adta át a címzetes vezető halőri kinevezést, közöttük Kerekes József, a Bács-Kiskun Megyei Horgászegyesületek Szövetségének hivatásos halőre az év halőre díjat is kapott.