youtube://v/ogeQQpJirR8

A fogoly egykor milliószám élt hazánk területén, majd a múlt század 90-es éveire alig több, mint 40 ezer példány maradt ebből az egykor jól ismert, kedvelt szárnyasból.

A DALERD Zrt. Csongrád-Csanád megyei, derekegyház-tompaháti vadászterületén egy 500 hektáros mintaterületet alakítottak ki. Ez azt jelenti, magyarázta Szabó András területi fővadász, hogy öt tömbben, 14 hektáron úgynevezett vadföldeket hoztak létre, amely a foglyok számára megfelelő táplálkozó- és búvóhelyet biztosít.

Vegyszermentesen termesztenek lucernát, kölest, cirkot, kukoricát és búzát, megváltották a helyi termelőktől nagy mezőgazdasági táblák 10 méteres szegélyeit 10 kilométer hosszban, amelyeket szintén vegyszermentes technológiával kezelnek és lábon hagynak.

Ezen szervezetek is elfogadták annak jelentőségét, hogy a csatornapartok, gazos foltok, elhanyagolt tanyahelyek, nádasok, erdőfoltok védelme, csenderesek, azaz alacsony növésű fásszárúk telepítése kedvező élettér ezeknek a szárnyasoknak. Ez nem telep a szó szoros értelmében, hiszen egy 500 hektáros területről van szó, ahol főleg mezőgazdasági kultúrával foglalkoznak, és ahol termelés, erdőgazdálkodás folyik. Viszont ezen a területen fokozottan tudnak vadgazdálkodási berendezéseket elhelyezni, vadföldek hálózatát kialakítani. Ezeket 2-3 féle kultúrával vetik be, olyannal, amely a legalkalmasabb az apróvad élőhelyének: búza, cirok, édeskömény, lucerna, illetve ahol a rovarok is megtalálják az életterüket.

A csibéknek speciális takarmány jár, a kifejlett foglyok magvakkal táplálkoznak, ezt az erdőgazdaság részben megtermeli a vadföldeken, részben vásárolják. Mindig úgy választanak fajtát, hogy a növény nem csupán táplálékot biztosítson. Ami például az édeskömény, a cirok után marad betakarítás után, a fogolynak tökéletes búvóhely.

Szabó András szerint ebben a közel két évtizedes tevékenységben majdhogy nem huszadrangú szempont a vadászat. Még csak nem is az a lényeg, hogy bevétel származzon belőle. A lényeg a fogoly visszatelepítése, egyúttal a többi vadon élő vadfaj életterének segítése, hiszen, ahogy fogalmazott, ami jó a fogolynak, az a többinek is jó. Meglátása szerint, ha ezt a munkát egy-két évre felfüggesztenénk, az elmúlt évek törekvése kútba esne, elölről kellene kezdeni az egészet.

A témáról bővebben hamarosan a Kistermelők Lapjában olvashatnak. 

youtube://v/ogeQQpJirR8

A fogoly egykor milliószám élt hazánk területén, majd a múlt század 90-es éveire alig több, mint 40 ezer példány maradt ebből az egykor jól ismert, kedvelt szárnyasból.

A DALERD Zrt. Csongrád-Csanád megyei, derekegyház-tompaháti vadászterületén egy 500 hektáros mintaterületet alakítottak ki. Ez azt jelenti, magyarázta Szabó András területi fővadász, hogy öt tömbben, 14 hektáron úgynevezett vadföldeket hoztak létre, amely a foglyok számára megfelelő táplálkozó- és búvóhelyet biztosít.

Vegyszermentesen termesztenek lucernát, kölest, cirkot, kukoricát és búzát, megváltották a helyi termelőktől nagy mezőgazdasági táblák 10 méteres szegélyeit 10 kilométer hosszban, amelyeket szintén vegyszermentes technológiával kezelnek és lábon hagynak.

Ezen szervezetek is elfogadták annak jelentőségét, hogy a csatornapartok, gazos foltok, elhanyagolt tanyahelyek, nádasok, erdőfoltok védelme, csenderesek, azaz alacsony növésű fásszárúk telepítése kedvező élettér ezeknek a szárnyasoknak. Ez nem telep a szó szoros értelmében, hiszen egy 500 hektáros területről van szó, ahol főleg mezőgazdasági kultúrával foglalkoznak, és ahol termelés, erdőgazdálkodás folyik. Viszont ezen a területen fokozottan tudnak vadgazdálkodási berendezéseket elhelyezni, vadföldek hálózatát kialakítani. Ezeket 2-3 féle kultúrával vetik be, olyannal, amely a legalkalmasabb az apróvad élőhelyének: búza, cirok, édeskömény, lucerna, illetve ahol a rovarok is megtalálják az életterüket.

A csibéknek speciális takarmány jár, a kifejlett foglyok magvakkal táplálkoznak, ezt az erdőgazdaság részben megtermeli a vadföldeken, részben vásárolják. Mindig úgy választanak fajtát, hogy a növény nem csupán táplálékot biztosítson. Ami például az édeskömény, a cirok után marad betakarítás után, a fogolynak tökéletes búvóhely.

Szabó András szerint ebben a közel két évtizedes tevékenységben majdhogy nem huszadrangú szempont a vadászat. Még csak nem is az a lényeg, hogy bevétel származzon belőle. A lényeg a fogoly visszatelepítése, egyúttal a többi vadon élő vadfaj életterének segítése, hiszen, ahogy fogalmazott, ami jó a fogolynak, az a többinek is jó. Meglátása szerint, ha ezt a munkát egy-két évre felfüggesztenénk, az elmúlt évek törekvése kútba esne, elölről kellene kezdeni az egészet.

A témáról bővebben hamarosan a Kistermelők Lapjában olvashatnak. 

youtube://v/ogeQQpJirR8

A fogoly egykor milliószám élt hazánk területén, majd a múlt század 90-es éveire alig több, mint 40 ezer példány maradt ebből az egykor jól ismert, kedvelt szárnyasból.

A DALERD Zrt. Csongrád-Csanád megyei, derekegyház-tompaháti vadászterületén egy 500 hektáros mintaterületet alakítottak ki. Ez azt jelenti, magyarázta Szabó András területi fővadász, hogy öt tömbben, 14 hektáron úgynevezett vadföldeket hoztak létre, amely a foglyok számára megfelelő táplálkozó- és búvóhelyet biztosít.

Vegyszermentesen termesztenek lucernát, kölest, cirkot, kukoricát és búzát, megváltották a helyi termelőktől nagy mezőgazdasági táblák 10 méteres szegélyeit 10 kilométer hosszban, amelyeket szintén vegyszermentes technológiával kezelnek és lábon hagynak.

Ezen szervezetek is elfogadták annak jelentőségét, hogy a csatornapartok, gazos foltok, elhanyagolt tanyahelyek, nádasok, erdőfoltok védelme, csenderesek, azaz alacsony növésű fásszárúk telepítése kedvező élettér ezeknek a szárnyasoknak. Ez nem telep a szó szoros értelmében, hiszen egy 500 hektáros területről van szó, ahol főleg mezőgazdasági kultúrával foglalkoznak, és ahol termelés, erdőgazdálkodás folyik. Viszont ezen a területen fokozottan tudnak vadgazdálkodási berendezéseket elhelyezni, vadföldek hálózatát kialakítani. Ezeket 2-3 féle kultúrával vetik be, olyannal, amely a legalkalmasabb az apróvad élőhelyének: búza, cirok, édeskömény, lucerna, illetve ahol a rovarok is megtalálják az életterüket.

A csibéknek speciális takarmány jár, a kifejlett foglyok magvakkal táplálkoznak, ezt az erdőgazdaság részben megtermeli a vadföldeken, részben vásárolják. Mindig úgy választanak fajtát, hogy a növény nem csupán táplálékot biztosítson. Ami például az édeskömény, a cirok után marad betakarítás után, a fogolynak tökéletes búvóhely.

Szabó András szerint ebben a közel két évtizedes tevékenységben majdhogy nem huszadrangú szempont a vadászat. Még csak nem is az a lényeg, hogy bevétel származzon belőle. A lényeg a fogoly visszatelepítése, egyúttal a többi vadon élő vadfaj életterének segítése, hiszen, ahogy fogalmazott, ami jó a fogolynak, az a többinek is jó. Meglátása szerint, ha ezt a munkát egy-két évre felfüggesztenénk, az elmúlt évek törekvése kútba esne, elölről kellene kezdeni az egészet.

A témáról bővebben hamarosan a Kistermelők Lapjában olvashatnak. 

youtube://v/ogeQQpJirR8

A fogoly egykor milliószám élt hazánk területén, majd a múlt század 90-es éveire alig több, mint 40 ezer példány maradt ebből az egykor jól ismert, kedvelt szárnyasból.

A DALERD Zrt. Csongrád-Csanád megyei, derekegyház-tompaháti vadászterületén egy 500 hektáros mintaterületet alakítottak ki. Ez azt jelenti, magyarázta Szabó András területi fővadász, hogy öt tömbben, 14 hektáron úgynevezett vadföldeket hoztak létre, amely a foglyok számára megfelelő táplálkozó- és búvóhelyet biztosít.

Vegyszermentesen termesztenek lucernát, kölest, cirkot, kukoricát és búzát, megváltották a helyi termelőktől nagy mezőgazdasági táblák 10 méteres szegélyeit 10 kilométer hosszban, amelyeket szintén vegyszermentes technológiával kezelnek és lábon hagynak.

Ezen szervezetek is elfogadták annak jelentőségét, hogy a csatornapartok, gazos foltok, elhanyagolt tanyahelyek, nádasok, erdőfoltok védelme, csenderesek, azaz alacsony növésű fásszárúk telepítése kedvező élettér ezeknek a szárnyasoknak. Ez nem telep a szó szoros értelmében, hiszen egy 500 hektáros területről van szó, ahol főleg mezőgazdasági kultúrával foglalkoznak, és ahol termelés, erdőgazdálkodás folyik. Viszont ezen a területen fokozottan tudnak vadgazdálkodási berendezéseket elhelyezni, vadföldek hálózatát kialakítani. Ezeket 2-3 féle kultúrával vetik be, olyannal, amely a legalkalmasabb az apróvad élőhelyének: búza, cirok, édeskömény, lucerna, illetve ahol a rovarok is megtalálják az életterüket.

A csibéknek speciális takarmány jár, a kifejlett foglyok magvakkal táplálkoznak, ezt az erdőgazdaság részben megtermeli a vadföldeken, részben vásárolják. Mindig úgy választanak fajtát, hogy a növény nem csupán táplálékot biztosítson. Ami például az édeskömény, a cirok után marad betakarítás után, a fogolynak tökéletes búvóhely.

Szabó András szerint ebben a közel két évtizedes tevékenységben majdhogy nem huszadrangú szempont a vadászat. Még csak nem is az a lényeg, hogy bevétel származzon belőle. A lényeg a fogoly visszatelepítése, egyúttal a többi vadon élő vadfaj életterének segítése, hiszen, ahogy fogalmazott, ami jó a fogolynak, az a többinek is jó. Meglátása szerint, ha ezt a munkát egy-két évre felfüggesztenénk, az elmúlt évek törekvése kútba esne, elölről kellene kezdeni az egészet.

A témáról bővebben hamarosan a Kistermelők Lapjában olvashatnak.