Magyaregregy környékén másfél tucat elpusztult középkori falut tártak már fel, így a legrégebbi történetek eredete sokszor homályba vész. A monda szerint a közelben egykor két vár állott. 
A szomszédos vár ura, Miklós egyre gyakrabban látogatta a bánatos „özvegyet”, mígnem Máré várának asszonya többé nem törődött urának tett hűségi fogadalmával. A gróffal kibontakozó szerelmük gyümölcse csodaszép kislány lett, ám éppenhogy nővé érett, a halottnak hitt Máré vitéz mégis hazatért a hosszú csatározásból. A hűtlenség és árulás éktelen haragra gerjesztette, és mérgében mindkét várat halomra lövette az ágyúival. Ott pusztult el az asszony Miklós gróffal együtt. A romok alól az anya utolsó erejével még megátkozta tulajdon leányát, aki ugyan életben maradt, de azóta is a vár pincéjében raboskodik a temérdek kinccsel együtt.
Az átok alól csak minden 77. évben, piros pünkösd hajnalán van esélye szabadulni, amikor kijöhet börtönéből a Vár-völgyi patakban fürödve fésülgeti hosszú haját. Ha ilyenkor járna arra egy jókötésű vadász, aki egymás után megcsókol egy medvét, egy kígyót és egy varangyos békát, megszűnne a rabság, és a hős nemcsak a lányt, de a beomlott pincében elrejtett temérdek kincset is elnyerné. Mostanáig azonban nem akadt ilyen versenyző, így az elátkozott lányt tovább őrzi az ott álló három kőkatona, és a Vár-völgyi szél néha még ma is magával hozza sóhajait – szól a rege.
Castrum Mare
Vajon inkább a valós történetek hatnak a legendákra, vagy fordítva? Máré vára – legalábbis ami maradt belőle – ma látogatott kirándulóhely és kedvelt turistacélpont. De a hely stratégiai jelentőségét feltehetően már a rómaiak is felismerték, akik őrtornyot építettek ide.
A Máré vár keletkezése a régészeti feltárások és az egykori oklevelek tanúsága szerint a tatárjárás utáni nagy várépítések idejére tehető. Az épület és a birtok az idő során több ízben átalakult: a gótikus vár a 16. század elején reneszánsz stílusban épült újjá, majd a török időkben inkább katonai szempontból nyúltak hozzá, így például külső védművekkel is bővült.
Az erősséget először Castrum Mare alakban, egy 1316-ban kelt oklevél átírásában említik, amelyben I. Károly király Bogár István várnagynak adományozta a birtokot. A vár körülötti viszályok olykor a szappanoperáknál is szövevényesebben alakultak – kitartó taktikázás és hosszú pereskedések, birtoklás és elzálogosítás, fej- és jószágvesztés, drága örökösök és szemtelen rablások követik egymást az évszázadok során.
Virtuális történelmi sétaA vár közelében halad el az összesen 320 kilométer hosszú Dél-Dunántúli Piros Túra, melyen végighaladva megismerhetjük a Dél-Dunántúl kevésbé ismert természeti és kulturális értékeit. A várkapunál pecsételőhelyet is találunk. Máré vára szerdától vasárnapig, 10-18 óráig látogatható, a Várkapitány telefonszáma és további hasznos információk (például a megközelítésről vagy az aktuális látogathatóságról) a marevar.hu oldalon olvashatók. A Mecsek rejtett ékköve néven, egy ingyenesen letölthető alkalmazás segítségével, virtuális séta keretében egy interaktív történelmi időutazást is tehetünk. Emellett az elméleti rekonstrukció fázisairól több videót is találunk az interneten.
A Kelet-Mecsek remek túraútvonalakkal és számos érdekes úti céllal várja a természetjáró közönséget. Ellátogathatunk a magyar Svájcnak nevezett Óbányai-völgybe, felfedezhetjük az üveges mesterség emlékeit Kisújbánya és Pusztabánya környékén, Püspökszentlászlón arborétum és a Házaspárok útja vár, de érdemes a Mecsek legmagasabb csúcsát is meghódítani, és körbenézni a Zengő új kilátójáról. |
A török, a tűz és a tank
A várat Pécs eleste után, 1543-ban ellenállás nélkül foglalták el a törökök, és csak a 16. század végén álltak tovább. Mivel addigra a vár stratégiai szerepe lassan leáldozott, az elhagyatott épületet a természet fokozatosan visszahódította magának. Feltehetően egy tűzvész következtében pusztult el, a következő században már csupán elhagyott romként említik a pécsi püspök birtokában.
A várrom 1958-ban került műemléki lajstromba. A régészeti feltárást követő helyreállítás során konzerválták az omlásnak indult falakat és restaurálták a belső udvar épületét, melynek földszintjén vár- történeti kiállítást rendeztek be a helyben talált leletekből.
A vár ma már ismét élettel telhet meg a Várkapitány felügyelete alatt. A csoportok mellett a kirándulók előtt is nyitva a kapu, és ha fellépcsőzünk a falak pereméig, páratlan kilátásban lehet részünk.
Boszorkányos vidék
A vár alatt és közelében egykor számtalan vájat haladt. Az alagútrendszerből állítólag még a tíz kilométerre fekvő Szászvár település is elérhető volt a föld alatt, mindenesetre jó alapot adtak a várhoz kötődő történetek kialakulásához.
Ha igazak a régi legendák, a közeli Magyaregregy lakóinak nem sok nyugalmas éjszakája lehetett. A sárga kereszt, majd a zöld sáv turistajelzést követve elérhető a Barna-kő sziklamonstrum környéke, ami a néphiedelem szerint szellemek tanyája volt, akik a hegy gyomrába fúrt alagutakban hangos kopácsolással kutattak arany után éjjelente.
A Mária-kút közelében lévő vadregényes völgy egy része még napsütéses időben is nyirkos és sötét. Ez a Rikájó, ahol a legenda szerint a környék vasorrú banyái gyülekeztek szombat éjjelente, hátborzongató visításaikat és rikoltozásukat messze vitte a szél. Állítólag a környékbeli családok rosszalkodó gyerekeit is azzal ijesztgették, hogy a Rikájóba küldik őket – és ettől még a legrakoncátlanabbak is megszelídültek.
Szauer Melinda
Mecsekerdő Zrt.
Légifelvételek és rekonstrukciós fotók:
Pazirik Informatikai Kft.
MMG Direkt
Az idei szüret nagyon jól indult. A korai fajták mennyiségben és minőségben is remek eredményeket produkáltak. Egymást követő két jó évjárat után 2021 is reményekkel telinek ígérkezik. Ugyanakkor, ha tájegységekre bontjuk, az egyes területek között nagy lesz a szórás minőségben és mennyiségben egyaránt. Légli Ottóval a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökével Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője beszélgetett az idei év nehézségeiről, extrém időjárásáról, a klímaváltozás és a szőlőfajták kapcsolatáról, illetve arról, miként változtak borfogyasztási szokásaink az elmúlt években.
youtube://v/ZtIuWq6M-xQ
