A 2013-ben létesült tanösvényt az Ugod-Huszárokelőpusztán működő Bakonyi Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskola programjához igazodva alakították ki. Ismeretanyaga szorosan kapcsolódik az erdei iskola erdőpedagógiai foglalkozásaihoz, de a természetjárók, kirándulók számára is sok hasznos ismeretet nyújt. Előzetes bejelentkezés után akár vezetett túrákon is részt vehetnek az érdeklődők.
Az erdei iskola négyhektáros parkjából indul, és könnyen bejárható az erdő és a tó szimbolikus ábrázolását megjelenítő jelzést követve.
A tanösvény nyomvonala egy képzeletbeli kört ír le, de van egy pontja, ahol szétágazik, így az iránymutató táblákat követve egy rövidebb körtúrát is választhatunk.
Tudta-e?A Hamuházi-séd forrásai által táplált, mesterséges gáttal elzárt völgyben található bakonyi Gyilkos-tó az 1980-as évek közepén eredetileg vaditatónak készült. A helyén akkoriban égeres erdő állt, a tó jellegzetes, az erdélyi Gyilkos-tóra emlékeztető látványát az elárasztott fák víztükörből kiemelkedő csonkjai adják. |
A tanösvény térképét bemutató, és az erdei viselkedés szabályait összefoglaló első állomástól a bükkös erdők övezte ösvényen indulunk el, melynek mentén termesztés felújításokban gyönyörködhetünk. A következő megállónál beleláthatunk az erdészek feladataiba, majd néhány száz méteres sétával elérjük a hazai nagyvadfajokat ismertető állomást, ahol egy magaslesre is felkapaszkodhatunk. Később mintha egy kapun haladnánk át, belépünk a zárt bükkösök világába.
Ízelítőt kaphatunk az izgő-mozgó rovarvilágból, majd az útról elkanyarodva egy kisebb lejtőn elérjük a tanösvény hetedik állomását, a Hubertlaki tavat. A bakonyi Gyilkos-tó látványa önmagában is páratlan; tavasszal körülötte hórétegre emlékeztetően tőzike borítja az erdő alját, később pedig békanász hangja töri meg az erdő csendjét.
A tavat hátrahagyva a Hubertlaki kulcsosházhoz érkezünk, melynek udvarán tűzrakó helyek, padok, asztalok várják a megpihenni vágyókat. A hely története a régi időkre nyúlik vissza, melyet az itt lévő tanösvénytábláról is megismerhetünk. Hubertlak a Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál található, a Somberek-séd völgyében.
Helyette a hajdani grófi lakosztályból alakították ki a jelenleg vendégházként üzemelő kétszintes épületet.
A feltöltődés után, körülbelül a táv felénél folytatjuk túránkat: a meredek oldallal szegélyezett úton magas, gyökerekkel és apró lyukakkal átszőtt partoldal enged betekintést a „Talpunk alatt” megjelenő világba. Utána már lankásabb részeken haladva érjük el a következő állomást. Csodaszép panoráma tárul elénk, rálátunk Bakonykoppány településre, szép, páramentes időben pedig a Pannonhalmi Apátság is látható. Erdeink nemcsak faanyagot, hanem számtalan más értéket is nyújtanak számunkra. Az „Erdei kincsestár” elnevezésű állomás erre hívja fel a figyelmet, egyúttal bemutat néhány emberi fogyasztásra alkalmas erdei növényt.
Az út menti tisztásokon lévő rakodóknál a fáról mint megújuló természeti erőforrásról szerezhetünk ismereteket. A közelben kanyargó patak mentén égerligetek jelzik, hogy a termőhelyi tényezők milyen fontos szerepet játszanak az erdők megjelenésében.
Az utolsó két állomást az erdei iskola parkjába visszaérkezve leljük. Megismerkedhetünk a vidékre jellemző madarak fészkelési, táplálékszerzési szokásaival, és megtudhatjuk, mennyire különböző mintázatúak a tojásaik. Az énekesmadaraink fészkelését a parkban kihelyezett madárodúk is segítik, láthatunk is belőlük néhányat.
A Franciavágást Városlőddel összekötő, 1976-ig működő erdei vasút nyomvonala a Bakonybélbe vezető országúttal párhuzamosan, a Gerence-patak mellett kanyarogva ma is jól látható.
Rosta Katalin
Bakonyerdő Zrt.
