A részvevőket dr. Mazsu János, a bizottság elnöke és Juhász Lajos, a NYÍRERDŐ Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese köszöntötte. Ezt követőn Balázs Ákos, Debrecen alpolgármestere Debrecen zöldstratégiáját ismertette, Gencsi Zoltán, a Zrt. turisztikai és természetvédelmi szakreferense „Erdőélés régen és napjainkban a Nagyerdőn” címmel tartott előadást. Lesku Balázs, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság botanikai szakreferense, majd dr. Aradi Csaba ökológus az erdő természetvédelmi vonatkozásairól beszélt, Váradi Zoltán, a Természettár vezetője pedig a környezeti nevelés módszereit foglalta össze.
A Nagyerdő Napja – ezt a címet kapta az a program, amit szombaton szervezett az erdőgazdaság, a helyszín ezúttal is a Debreceni Erdészet volt.
A résztvevők közösen emlékeztek arra, hogy a város erdőbirtokán 1939. október 10-én az Ohatitól a Gúti erdőig, összesen 35 helyen és 74 hektáron jelöltek ki természeti emléket.
A magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be a Nagyerdő északkeleti sarkának egy harminchektáros, és alább még öt kisebb darabját.
Balázs Ákos, Debrecen alpolgármestere, dr. Kovács Zita, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, és dr. Szalacsi Árpád, a NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgatója koszorúzta meg „A természet újjászületése” emlékoszlopot, Vass Tamás fafaragó népi iparművész, az erdészet nyugalmazott munkatársa alkotását.
Vezetett túra a Nagyerdőn, kalandozás a Borostyán tanösvényen, erdei iskolai foglalkozás, vadászkutya fajtabemutató, íjászat, a Kuckó művésztanya előadása – a nap folyamán számos program várta az érdeklődőket.
Baji Imre kosárfonó, Magi Imre fafaragó, Radics László mézeskalácsos és Vass Tamás fafaragó révén népi mesterségekkel lehetett megismerkedni. Aki akart, tölgymakkot is szedhetett: az összegyűjtött makkot a Nagyerdőben vetik el a Debreceni Erdészet munkatársai.
