A haladó szellemű erdőmérnök és polihisztor előrelátását tanúsítja, hogy a XXI. században a Pilisi Parkerdőben az általa megkezdett szakmai munkát továbbfejlesztve az erdészek a klímaváltozás negatív hatásaival szemben ellenállóbb, magasabb ökológiai értéket képviselő örökerdőket alakítanak ki.
Dr. Madas László 1920-ban született Sopronban, a Muck erdészdinasztia harmadik generációs sarjaként. Erdőmérnöki diplomáját 1942-ben szerezte a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki karán. Ezt követően az egyetem Út- Vasútépítési Tanszékének adjunktusa volt mindaddig, amíg 1943-ban besorozták. Hat éven át tartó háborús szolgálatából 3,5 évet orosz hadifogságban töltött, ahonnan 1949-ben tért haza.
Ekkor indította el az országban egyedülálló kísérletként az erdőanyai völgyben a szálalóvágásos erdőfelújítást, amit élete végéig irányított és ellenőrzött. Neki köszönhető, hogy az örökerdő-gazdálkodás irányában mutató kísérleti eredmények közvetlenül is tanulmányozhatók Visegrádon. Tulajdonképpen ez tekinthető a hazai, ma már örökerdő-gazdálkodásnak nevezett erdőművelési rendszer előfutárának.
A Pilisi Parkerdő 65 ezer hektáros erdőterületéből majdnem 11 ezer hektár örökerdő „üzemmódban” van. A fő, csaknem 7 ezer hektáros tömb a Visegrádi-hegység nyugati felén terül el Esztergom, Dömös, Pilisszentkereszt, Pilisszántó, között. Országosan is megjelent ez a gazdálkodási mód, néhány év alatt az állami erdőgazdaságok az erdőterületeik egy százalékán már bevezették, hasonló nagyságú területen pedig elkezdődött az átállás.
Bátran kijelenthetjük, hogy Dr. Madas László messze megelőzve korát, a fenntartható gazdálkodás szellemében végezte munkáját.
Madas László a természetvédelem területén is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Irányításával és széleskörű összefogással született meg a Pilisi Táj Fejlesztési Program, ami a tömegturizmus kezelését a környezetvédelmi érdekek figyelembevételével valósította meg. A vezetése alatt lévő Pilisi Állami Parkerdőt az Országos Természetvédelmi Hivatal 1978-ban tájvédelmi körzetté nyilvánította. Majd szárnyai alatt, 1981-ben létrejött a Pilisi Bioszféra Rezervátum, ami az UNESCO „Az ember és a bioszféra” programjának részévé és a világ 701 bioszféra rezervátumának egyikévé vált.
Ez a tevékenység kezdetben a madárvédelmi csoport, majd 1979-1989 között a Jurta-tábor működése alatt valósult meg. Fontos dátum 1988, amikor átadták a Makovecz Imre által tervezett Erdei Művelődés Házát, ami napjainkig a hazai környezeti nevelés egyik fellegvárának tekinthető.
Dr. Madas László a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság 1983-ban nyugalmazott igazgatója nemcsak remek szakember volt, hanem a fiatalok párfogója és segítője is. Sok leendő erdőmérnök köszönhette önzetlen és bölcs tanácsait, iránymutatását.
Mindezen túl Dr. Madas Lászlót gyakran foglalkoztatta az erdészet jövőbeli sorsa, a szakma további fejlődésének kérdése is, aminek a zálogát a folyamatos megújulásban látta.
Felbecsülhetetlen eszmei értékű szakmai hagyatékát méltón őrzik utódai.
A kisfilmben öt erdész generáció vall arról, hogy mit is jelent számára a Pilisi Parkerdő, ami az egykori igazgató és munkatársai odaadó munkája nélkül nem az az erdő lenne, mint amiben napjainkban eltölthetjük szabadidőnket. Dr. Madas László alapozta meg ugyanis, hogy a Pilisi Parkerdő név ma már egyet jelent az értékteremtő, hagyományőrző, ugyanakkor innovatív, a jövő tekintetében megoldásokat kereső és nyújtó erdőgazdaság képével. A gyönyörű képsorokat felvonultató kisfilm mindazoknak élményt nyújthat, akik szeretik a természetet, még akkor is, ha nem ismerik a Pilist.
Dr. Madas László így vallott arról, hogy miért is tartja szépnek a szakmáját:
Kimagasló szakmai teljesítményét számos elismeréssel honorálták: Európa-díjas, Bedő Albert-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjének birtokosa, az Országos Erdészeti Egyesület Tiszteletbeli Tagja, Visegrád díszpolgára.
Dr. Madas László 2009-ben hunyt el Visegrádon.
