Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség nemrég publikált jelentése átfogó képet ad több mint 130 ezer európai víztest (folyók, tavak, vizesélőhelyek, part menti és a felszín alatti vizek) állapotáról – írja a nak.hu. Az ügynökség megállapítása szerint az európai felszíni vizek ökológiai vízminősége csupán 40 százalékban éri el a jó minősítést, míg azok kémiai vízminősége csupán 38 százalékban jó. A jelentés továbbá a veszélyekre is rávilágít, beleértve a mezőgazdaságot, a hajózhatóságot, a vízerőművek építését és a szennyezést egyaránt.
Ökológiai szempontból Európában különösen jó állapotban vannak Skandinávia északi részének, Skóciának, Észtországnak és egyes mediterrán területeknek a vizei.
– Édesvizeink állapota sokkoló. Az eredmények nem meglepőek annak ismeretében, hogy a tagállamok az elmúlt 20 évben az EU vizekre vonatkozó irányelveivel kapcsolatos jogi kötelezettségeket nem vették komolyan – mondta Andreas Baumüller, a WWF európai irodájának szakértője. – Régóta határozottabb fellépést várunk Európa vízkészleteinek védelméért és megőrzéséért, és csak remélni tudjuk, hogy ez a jelentés felráz mindannyiunkat.
Felszíni vizeink Kelet-Európa viszonylatában – például Romániához képest – is rossz ökológiai állapotban vannak. A felszín alatti vizek hazánkban mennyiségi és kémiai szempontból jobb állapotban vannak, mint a felszíni vizek. Ugyanakkor a felszín alatti vizek jó mennyiségi állapota szempontjából az EU utolsó öt tagállamába tartozunk. Ez azt jelenti, hogy hazánk felszín alatti vizei könnyen veszélybe kerülhetnek a későbbiekben azok túlhasználata, valamint a kapcsolódó felszíni vizesélőhelyek leromlása miatt.
2000-ben az Európai Unió tagállamai letették voksukat egy erős, ambiciózus szabályozás mellett. A Víz Keret Irányelv (VKI) folyóink, tavaink, vizesélőhelyeink és part menti vizeink védelmét és helyreállítását célozza.
A mostani jelentés azonban megmutatta, hogy a tagállamok figyelmen kívül hagyták az előírásokat, és egyértelműen nem valósították meg azokat. (A VKI jelenleg egy felülvizsgálaton esik át. Ez a szabályozás relevanciájára, hatékonyságára, összefüggéseire és hozzáadott értékeire terjed ki. Ez döntéshozói konzultációt és társadalmi bevonást is tartalmaz, ez utóbbi várhatóan szeptemberben kezdődik.)
– Az EU vízpolitikája megfelelő keretet és irányt határoz meg, de Magyarországnak, és a többi tagállamnak sokkal komolyabban kell vennie a végrehajtást – fogalmazott Gruber Tamás, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek Programjának vezetője. – A felszíni vizek állapotának javítására hazánk szinte valamennyi esetben időbeli mentességet kért, és azt vállalta, hogy a jó állapotot legkorábban 2027 után éri el. Vannak esetek, amikor a halasztás indokolt, de az időbeli halasztás magas aránya azt tükrözi, hogy nincs valós szándék a jó állapot elérésére.
A következő évtizedekben minimálisra csökkenhet például a tiszavirág-állomány. Magyarország folyóin még büszkélkedhetünk ezek jelenlétével, de a szórványos megfigyelések szerint az állomány csökkenőben van. Megőrzésük érdekében javítani kell vizeink állapotát, és biztosítanunk kell a folyók szabad folyását.
Vizeink egykor
A folyószabályozások rendkívüli módon megváltoztatták a természeti adottságokat. A Duna a teljes vízgyűjtőjén ártereinek 68 százalékát elvesztette. Magyarországon a 23000 négyzetkilométernyi ártér alig 1500 négyzetkilométerre csökkent. A Tisza hazai szakasza 1212 km-ről 729 km-re, a Dráva 409 km-ről 232 km-re rövidült. Az ártéri erdők egykor Magyarország 19 százalékát fedték, mára ez 1 százalék alá csökkent. Ezek a jelentős átalakulások drasztikusan megváltoztatták a folyók környezetét és a vizesélőhelyek megmaradásának feltételeit. A szűk ártér egyre nehezebben tudja biztosítani az élőhelyek gazdagságát, az árvízlevezetés elvárásait és a lakosság vízpartokhoz kötődő igényeit.
Helyreállítják a védműveket
Tizenkétmilliárd forint uniós támogatásból állítják helyre az utóbbi évek árvizeitől megrongálódott védműveket a hazai árvízvédelmi fővédvonalakon – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). A 2017-ben megkezdett és a tervek szerint 2018 októberéig tartó munkák országszerte mintegy negyven település árvízi biztonságát növelik. A beruházásban a hazai 12 regionális vízügyi igazgatóság közül tíz területe érintett. Az OVF a tervezett fejlesztéseket a szakmai irányítása alá tartozó vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő elsőrendű állami fővédvonalakon hajtja végre.
A nem megfelelő védképességet például az okozhatja, ha alacsony az árvízvédelmi töltés vagy gyenge a keresztmetszete. Esetenként azért is szükség lehet a megújításra, mert az altalaj megcsúszásra, kimosódásra hajlamos.
