Hírek

Holtágban tárolják a levonuló árhullámot

A Duna osztrák vízgyűjtőjén hullott jelentősebb mennyiségű csapadéknak köszönhetően árhullám vonul le a folyó hazai szakaszán, melyet a természet ajándékának tekinthetünk.

Az aszály elleni védekezés közben a magas dunai vízszint adta többletvizet felhasználhatjuk vízvisszatartásra, vízpótlására. A víz országhatárainkon belül tartására – többek között – a Tolnai-Holt-Duna vízpótlásával nyílik lehetőség. A vízpótlás ideje alatt félmillió köbméter víz beeresztésével mintegy 25-30 cm-es emelkedést tudja a Országos Vízügyi Főigazgatóság elérni a holtágon. A három napos árhullámnak köszönhetően másfél héten át tudják növelni a holtág vízkészletét, amivel most az éves párolgás felét pótolják.

A vízpótlás folyamata

A Dunán érkező árhullámból eredő magas vízállás most lehetőséget ad a Tolnai-Holt-Duna vízpótlására, mind az Északi-, mind pedig a Déli-holtág vízszintjének emelésére. A Duna Sió Torkolati Műnél (Sió Árvízkapu) történő tetőzésekor az árhullámot beeresztik a Sió-csatorna irányába, majd a Sió Árvízkaput zárjuk, a megemelkedett vízszint pedig lehetőséget teremt a Kutyatanyai-zsilip nyitására a Sió-csatorna felől a Tolnai-Holt-Duna irányába.

Duna víz folyó árhullám

A Duna Zebegénynél – illusztráció
Fotó: Andrea B. Lukács, Pixabay

A vízpótlás várható eredménye

A vízpótlással fenntartható a páratlan természeti értéknek számító holtág ökológiai egyensúlya, illetve – mivel a víz a talaj mélyebb rétegeibe szivárog – ezzel biztosítják a talaj vízkészletének regenerálódását a holtág tágabb környezetében is.

A meteorológiai és hidrológiai előrejelzésekre alapozva a vízpótlás során a Tolnai-Holt-Duna ágakon előreláthatólag félmillió köbméter víz beeresztésével mintegy 25-30 cm emelkedést érnek majd el.

A három napig tartó árhullám hozzávetőleg másfél héten át tartó vízpótlást tesz lehetővé. E rövid idő alatt az éves párolgás felét visszapótolják a holtág vízkészletébe.

Duna vízpótlás

Dunai holtágak jellemzői

A Dunának kevés jelentős holtága van, ezek jobbára a Szigetközben és a Pakstól délre eső Tolna vármegyei folyószakaszon találhatók. Mindegyikről elmondható, hogy igen jelentős természetvédelmi és gazdasági értékkel bírnak.

Míg a Tolna vármegyei holtágrendszer vízgazdálkodását évtizedekkel ezelőtt a belvízelvezetésekből adódó vízbőség jellemezte, úgy a tartósan csapadékszegény évek eredményeképpen most a vízhiány a jellemző.

Mivel a holtágaknak nincs kapcsolata az élővízzel, jellegükből adódóan (a felületükre hulló csapadékon felül) csak közvetett úton kapnak vizet. Tehát aszályos időszakokat követően a kívánt vízállást vízpótlással lehet elérni. Így fenntartható a holtágak ökológiai egyensúlya, illetve – mivel a víz a talaj alsóbb rétegeibe szivárog -, ezzel lehet segíteni a talaj vízkészletének helyreállítását is, ellensúlyozva a hosszú, száraz, csapadékszegény hónapokat.

Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság