A jelenség komoly veszélyt jelenthet az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseire, köztük a 2050-re tervezett nettó zéró kibocsátásra – írja a Reuters.
A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint 2020 és 2022 között az európai erdők évente csak 332 millió tonna CO₂-t nyeltek el – ez közel harmadával kevesebb, mint a 2010–2014 közötti időszakban. A kutatást az EU független tudományos kutatószervezete, a Joint Research Centre vezette.
Fotó: EGERERDŐ Zrt.
„Ez a trend, párosulva az európai erdők csökkenő klímaellenálló képességével, azt jelzi, hogy az EU klímacéljai komoly kockázatba kerülhetnek” – áll a tanulmányban.
Az erdők szerepe kulcsfontosságú
Az EU jelenlegi tervei szerint az erdőknek több százmillió tonna szén-dioxidot kellene megkötniük, hogy ellensúlyozzák az ipari kibocsátásokat. Ma az erdők és a mezőgazdasági földek az éves uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 6%-át ellensúlyozzák – ez 2 százalékponttal kevesebb, mint amennyire az EU-nak szüksége lenne a céljai teljesítéséhez. Ráadásul a rés elvárhatóan tovább nő 2030-ra.
„Az erdők segíthetnek, de nem szabad számokkal tervezni velük, mintha fix mérlegszereplők lennének” – tette hozzá.
Kiszámíthatatlan veszélyek, politikai dilemmák
Az EU tagállamai jelenleg is tárgyalnak a 2040-re tervezett új, jogilag kötelező klímacélokról, amelyekben jelentős szerepet szánnak az erdőknek a nem csökkenthető ipari kibocsátások ellensúlyozására. Azonban egyre több döntéshozó ismeri el: ez lehet, hogy nem megvalósítható.
– tette fel a kérdést Romina Pourmokhtari, Svédország környezetvédelmi minisztere egy sajtótájékoztatón.
Mi a megoldás?
Bár sok veszély valóban a klímaváltozás következménye, a tanulmány szerint vannak kezelhető kockázatok is: a túlzott fakitermelés visszafogása, ellenállóbb, fajgazdagabb erdők telepítése, a természetes tűzvédelmi zónák kialakítása.
Ezek a lépések növelhetik az erdők szénmegkötő képességét, és ellenállóbbá válhatmak az időjárási szélsőségekkel és a kártevőkkel szemben.
Európa erdői már nem tudják teljesíteni azt a kulcsszerepet, amit az EU klímastratégiája nekik szánt. A visszaesés nemcsak ökoszisztémák pusztulását, hanem a klímapolitika megingását is jelenti. A következő években a döntéshozóknak újra kell gondolniuk: valóban támaszkodhatunk-e ennyire az erdőkre – vagy ideje sokkal erőteljesebb kibocsátáscsökkentésre törekedni máshol is.
