Az üzem építése mellett további három, egyenként is jelentős fejlesztést kellett még megvalósítania a kivitelezőknek. A Monarchia más részeiből is érkezett munkaerő lakhatását a gyár mellett létesített lakótelepen tudták megoldani. E célból 405 egy-, két- és háromszobás, a kor színvonalát messze felülmúló komfortú lakást építettek a mai Győr-Gyárvárosban.
Fotó: Budapesti Erdőgazdaság Zrt.
Az Iparcsatorna lett az ország első, ipari célokat szolgáló hajózható csatornája, az adriai kikötőkbe is innen indulva juttatták volna el a hajóágyúkat. 1915 márciusában kezdték el a 2,4 kilométer hosszú, 30 méter széles meder és 12 méter fenékszélességű csatorna ásását. Gőzgép hajtotta exkavátorok végezték a munka nagy részét, de foglalkoztattak több száz, a keleti frontról érkezett hadifoglyot is. A közúti forgalom biztosítására épülő, csatornán átívelő híd lábainak fúrásakor vékony rétegű, de jó minőségű feketekőszén-mezőt is feltártak. Az Iparcsatornát a Mosoni-Dunába bekötő 200 méteres utolsó szakasz azonban csak 1925-re készült el a háború befejezése miatt, hajózásra csak a II. világháborúban használták.
Az elkészült lövegek belövésére a Hecsepuszta–Győrszentiván–Gönyű irányban húzódó, akkor még beépítetlen, gyéren erdősült fás legelőket jelölték ki. Egyenes vonal mentén építették fel az erős vasbeton szerkezetű, földdel takart figyelőbunkereket, a dekungokat. Tíz kilométer hosszú, keskeny nyomtávú vasúti pályával kötötték össze őket, ezen szállították ki a figyelőszemélyzetet, akik a bunkerekből irányították a belövést és vizsgálták az egyes lövedékek röppályáját, detonációját.
Iparcsatorna egy részlete a rakodóval
Fotó: Budapesti Erdőgazdaság Zrt.
Még állnak az épületek, kerítések
Amilyen gyorsan nőtt ki a gyár a földből, annál is gyorsabban, dicstelenül végződött a sorsa. A világháborút elveszítettük, a fegyverletétel után a Győrt megszálló román hadsereg 1919. augusztus 18. és szeptember 15. közötti rövid ittléte alatt, háborús jóvátétel gyanánt az utolsó csavarig mindent hazavagonírozott a gyárból, ami mozdítható volt.
A kisvasút emlékét a nyomvonalán felépült utca őrzi nevében Győrszentivánon, és néhány otthagyott régi vasúti talpfa az erdőben. A bunkerek is csendben dacolnak még az idővel, a természet már begyógyította körülöttük a robbanások sebeit. Ha a délkeleti szél befúj néha a figyelőnyílásokon, akkor suttognak csak évszázados titkaikról.
Bozsanitz Zsolt
Budapesti Erdőgazdaság Zrt.
Oldalak: 12
