A döntés nagy odafigyelést és szakértelmet igényel
Fotó: Bakonyerdő
A lassan növő, sűrű szövetű tölgy nagyon értékes, többek között a hordógyártás hasznosítja. A fűrészipari feldolgozásra nem alkalmas faanyagból papír vagy farostlemez készül, a vékonyabb, görbébb ágrészekből, a károsodott faanyagból pedig legnagyobb részben tűzifa lesz. A darabolás előtt egy úgynevezett hossztoló munkás ezen szempontok figyelembevételével végignézi a törzset, és bejelöli, hogy hol kell elvágni. Munkája során fel kell ismernie azokat a fahibákat is, melyek a törzs adott szakaszát nem teszik alkalmassá ipari fának. A rönk általában nagyobb hosszban értékesebb, a tűzifát szabványos, többnyire 2, 3, illetve 4 méteres hosszban termeljük.
Terítve vagy sarangolva
A kitermelt faanyagot az erdőrészlet szélén lévő erdei rakodóra hordjuk ki, napjainkban leggyakrabban forwarderrel. A gép nagy kerekei révén kisebb nyomást fejt ki a talajra, kevesebb taposási kárt okoz. Csak az úgynevezett közelítőnyomokon haladhat, melyeket a termelés megkezdése előtt a munkát irányító erdész jelöl ki.
A ledöntött törzset gallyazzuk, daraboljuk
Fotó: Bakonyerdő
A forwarder a vágásterületről az erdei rakodóra szállítja a faanyagot
Fotó: Bakonyerdő
Az erdei rakodón a rönköket általában egyesével kiterítve, a többi választékot pedig sarangba rakva készletezzük. A faanyag a vevőhöz szállításig akár hónapokig is az erdei rakodón marad. Fontos, hogy ezalatt a minősége ne romoljon, ezért a legértékesebb rönköket kapcsozzuk a faanyag repedésének megelőzése érdekében.
Sisakot és megfelelő védőruházatot kell viselniük, és szigorú biztonsági előírásokat kell betartaniuk.
Az utakat érintő fakitermeléseknél táblák figyelmeztetik az erdőjárókat, turistákat a fadöntésre, a gépek mozgására. Hazánkban a fakitermelés szigorú jogszabályi keretek között, hatósági felügyelet alatt zajlik, és csak azokban az erdőkben végezhető, ahol arra az erdőterv lehetőséget ad.
Rosta Katalin
Bakonyerdő Zrt.
Fotók: Felhoffer Péter, Rosta Katalin,
Torkos Péter
Oldalak: 12
