A Szabadszálláson 1826-ban az országban elsőként megépült emeletes város (tanács)-háza alsó részében három évig üzletet bérelt. Vagyonosodott időszakában vásárokra járt, és 4-5 napig is eltartott, amíg ezekről visszatért. Ez idő alatt segédjük nem lévén felesége állt helyt a húsvágó üzletekben. Ekkoriban velük élt Mária húga, Hrúz Anna is, aki a Petrovics család 1841-es elköltözését követően Szabadszálláson maradt, férjhez ment Baranyai Péterhez, a leszármazottjaiktól tudunk rengeteg visszaemlékezést.
A 1838-as nagy dunai árvíz hatalmas jégtáblái romba döntötték a vízparti házat. A házuk összeomlása a vagyonuk és egzisztenciájuk elvesztésével járt. Érdekesség, hogy 1842–1845 között Petrovits István Kunszentmiklóson a tanácstól húsvágó széket bérelt, de nem a saját, hanem Sándor fia nevén, és benne a 17 éves másik fia, István dolgozott. A szülők sok-sok viszontagság után végül egy rövid ideig Sándorral éltek Budapesten, mígnem Petrovics Istvánt elvitte a tífusz, Hrúz Mária pedig rá két hónapra halt meg.
A szabadszállási születést erősítik Hrúz Anna lánya, Baranyai Péterné és családja elmondásai, valamint eskü alatt vallotta Berta Sándorné bába is, hogy ő segítette a világra a kis Sándort. Pandúr József főbíró kocsiján vitték Kiskőrösre, mert a monda szerint a helybéli református pap nem volt erre hajlandó, evangélikus vallásúak lévén. A főbíró, a bába és egy szoptatós dajka is velük ment a keresztelőre. 1823. január 1-jén tehát Kiskőrösön megkeresztelték, majd 1,5 évig ott is laktak. Több jegyzőkönyv is fellelhető ezekről a vallomásokról, de a hitelesítésük még várat magára. Miután a kötelező állami anyakönyvezést csak 1895-ben vezették be és Petőfi maga sem mondta el soha, hogy konkrétan hol született, így születése helye továbbra is – perdöntő bizonyíték híján – rejtély marad.
Petőfi Sándor az 1848-as választások kapcsán – áldott állapotban lévő feleségével, Szendrey Júliával – visszatért Szabadszállásra ottani képviselőjelöltként, de a helybéliek azt megelőzően már hatalmas kampányt folytattak saját jelöltjük, Nagy Károly jogász mellett, így a kortes beszéde és megválasztásának lehetősége a viharos, ellenséges körülmények miatt elmaradt.
Tavasszal megnyílik az emlékhely
„Két féltégla, egy egész”, vallja Székely Gábor Attila helytörténész, Felső-Kiskunság és Petőfi-kutató, a szabadszállási Petőfi Otthona emlékhely megálmodója. Már kisgyermekkorában elhatározta, hogy kutatni fogja a múltat, és benne Petőfi Sándor történetét, mert akkoriban Fülöpszálláson a legtöbb családnak mindössze 2-3 könyve volt: egy biblia, egy kalendárium és egy Petőfi-verseskötet, amely hamar felkeltette az érdeklődését a költő iránt.
Az épületet – mely azon a telken áll, ahol a nagy magyar költő, Petőfi Sándor a gyermekkorát töltötte – megvásárolta, majd a szabadszállási Kultúrkapocs Műhely Egyesülettel szövetségben és a Magyarok Világszövetsége támogatásával négy hónap alatt újították fel és rendezték be.
1948-ban az eredeti ház helyén Petőfi-emlékművet állított fel a település akkori vezetése, amely a mai napig a március 15-i megemlékezések helyszíne, a Petőfi Otthona épület szomszédságában. Székely Gábor víziója, hogy a Petőfi Otthona gyűjtemény irodalmi, történelmi és nemzeti emlékhellyé válik.
Makra Zsuzsanna
KEFAG Zrt.
Oldalak: 12
