Rétegezett pohárdesszert
Szintén helyi alapanyagokból készült az egyszerű desszert is. Piskótatészta, természetesen házi tojás felhasználásával, és ezt rétegezve egy pohárdesszert állt össze. A legalsó réteg áfonyamártást tartalmazott, majd jött egy réteg joghurt, tetejére pedig birsalmasajt, köztük a piskóta. Bármelyik régi falusi háznál megtalálható alapanyagokból állította össze.
Fontosnak tartja, amit csak lehet, maguk termesszenek, vagy helyi termelőktől szerezzenek be. Így a zöldséget, a gyümölcsöt, a fűszerpaprikát, de megvannak azok a gazdák, akik füstölt áruval, sajttal, más tejtermékkel látják el a konyhát. Beszerzésnél igyekeznek a kistérségre koncentrálni.
Fotó: Csatlós Norbert
Gondolomra készül
„Környékünkön kedveltek a vadételek, de örömmel elkészítek bármit, akár egy jó házi tyúkhúslevest, vagy egy hagyományos kakaspörköltet. A férjem horgászik is, én lehetőleg csak az általa fogott halat eszem meg és főzöm másnak is” – lelkesedett. Ottjártunkkor, mondhatnánk, fuzionális étel került a tányérunkra, ahol – elsősorban a köret tekintetében – Salgótarján és Szakály gasztrokultúrája elegyedett. Bár Éva úgy tartja, extrém különbségek nincsenek a két régió között, náluk sokkal több erdei gombával találkozni. Itt jobban ismerik a pöfeteg gombát, náluk a vargánya jellemzőbb, s talán Palócföldön még több krumplit fogyasztanak. A családon belül öröklődő receptekről kérdezve nevetve mondta, az itteniek azt mondják „gondolomformán”, náluk pedig „arányzomra” készülnek. Minden receptnek ez az alapja.
„Amióta idekerültünk Szakályba, csak disznózsírral készítek mindent, amitől az ételnek más az íze, az olajjal készült ételeket nem szívesen fogyasztjuk, nem esik jól. Disznóvágáskor lehetőleg mindent úgy tartósítsunk, ahogy a régiek. Kisütjük az oldalast, és beletesszük a zsírba, irány a spájz. Régen zsíros bödönbe egymás tetejére pakolták a lesütött húsokat, és felöntötték a frissen kisütött zsírral. Én már kisebb edényeket használok, ami egy étkezésre el is fogy, 5-6 szelet fokhagymás tarját beleteszek, és azt öntöm föl zsírral.” Zöldséget, gyümölcsöt vegyszer és tartósítószer nélkül, csak hőkezeléssel tartósít. A zöldségek nagyobb odafigyelést igényelnek, mivel ezek általában lúgosak, hozzá savat – elég akár egy kiskanál ecet- kell adni ahhoz, hogy az adott termék stabil legyen. Legújabb kedvencei a készételek, amit pasztörizáló készülékkel tud tartósítani. Nyomás alatt, megfelelő hőmérsékletet biztosítva ki lehet zárni minden fertőző forrást. Akár húslevest, halászlevet, babgulyást vagy pörköltet le tud venni a spájzpolcról, és kinyitva olyan, mintha frissen készült volna. Ma még csak saját felhasználásra készíti, bár a távlati tervek között az értékesítés is szerepel.
Fotó: Csatlós Norbert
Boltot terveznek
Szeretnének a rendezvényháznál egy helyi termékboltot is nyitni, amiben kisüzemi termékeket kínálnának. Itt már nem lesz elég a saját kapacitás, olyan helyi és kistérségi termelőket terveznek bevonni, akik megfelelő értékrend alapján készítik a portékáikat. Ezek a későbbiekben akár egy webáruházon keresztül is elérhetők lennének.
Amikor a környezetváltásról kérdeztem, Éva elmondta, hiányolja a szülőföldjén megszokott hegyeket, erdőket, bár Tolnában is sok az erdő, mellette sok a mezőgazdasági terület, azért a szeme hamarabb találja meg a földeket, mint az erdőket. „Éppen a Tolnai Zöldút teljesítménytúrák kapcsán örültem meg annak, hogy az ember újra visszakerülhet a természetbe. A környéken nagyszerű túraútvonalak lettek kijelölve, és mindenki megtalálhatja a számára kedves környezetet, az erdőt, a dombokat, és így már itt is otthonosan érezhetem magamat.”
