Kospa temploma
De vajon kik, mikor és miért létesítették e furcsa járatrendszert? A megoldáshoz a környék régészeti emlékeit kell vallatóra fogni. Már a régi leírások is többször említették, hogy
A település nevét Kosba alakban egy erdőrész és egy máig művelt szőlőhegy neve is őrzi. A templom alatti völgyben feküdt a középkori falu, amelynek területe a környéken végzett régészeti terepbejárások eredményei alapján egészen a löszjárat előtti teraszig kiterjedt.
A löszjárat belseje, 1993
Mivel a löszjárat belsejébe annak állapota miatt már nem lehet bejutni, létesítésének korát csak áttételesen tudjuk megállapítani. Könnyen belátható, hogy ha a terasz területén keltező értékű leleteket találunk, akkor a löszjáratnak a legrégibb leletnél korábbinak kell lennie, hiszen csak akkor hagyhattak el bármit is a teraszon, miután az már létrejött a kitermelt földből.
Középkori leletek
A teraszról számos középkori régészeti leletet gyűjtöttünk be: középkori pénzérméket, viseleti elemeket és használati tárgyakat. Ezek közül a legfontosabbak a pénzek: a begyűjtött érmék alapján a teraszt a 13. század második felében már biztosan használták, tehát a löszjáratnak már ennél korábban léteznie kellett.
Említésre érdemes, hogy a löszüreg belsejéből is ismerünk leleteket: két – tág határok közé datálható – vas nyílhegyet még az 1990-es években találtak benne.
Leletek a löszjárat bejárata előtti teraszról
A keltezés révén a löszüreg funkciójához is közelebb juthatunk. Mivel a járat a középkori Kospa falu szélén fekszik, eredetileg nagyobb méretű borospince lehetett. Később, háborús időkben, eredeti funkcióját elvesztve búvólyuknak használhatták Ez bizonyára a 16. század közepe után következett be, amikor beköszöntött a török hódoltság és Kospa is elnéptelenedett.
K. Németh András
Fotók: Máté Gábor, Retkes Tamás, Táczi Tamás
Oldalak: 12
