Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) információi szerint ebben a körzetben július 26-án találták az első fertőzött állatot. Október elejére azonban ez a szám Hessen tartomány adatai szerint 74-re nőtt. A járvány kitörését Einhausen, Bürstadt és Biblis városokból erősítették meg ‒ írta meg a Top Agrar német mezőgazdasági szaklap.
Az állami állatorvosi laboratórium 25 tetemnél megerősítette az ASP gyanúját ‒ írta az agrártárca, a további eredmények még várnak.
Magterületen kívül
A közelmúltban a B47-es úttól délre fekvő erdőterületen egy újabb kutatás során egy fertőzött vaddisznó tetemére bukkantak az ASP magterületét határoló kerítésen kívül, ami tovább rontotta az ASP-helyzetet a körzetben.
Egy új általános rendelet tartalmazza a pufferzóna, a fertőzött zóna és a magterület leírását. Meghatározza továbbá a betegség elleni védekezési intézkedéseket a korlátozás alá vont zónákon belül. A betegség további terjedésének megakadályozása érdekében további mobil és állandó kerítéseket állítanak fel.
A legnagyobb ilyen gazdaságban 2419 sertés volt, a legkisebbben csak 3. Németország egész területén az elmúlt években 18 olyan gazdaságot dokumentáltak, ahol megjelent a vírus ‒ számolt be róla a Pigrogress.
Hazai helyzet
Magyarországon több mint hat éve van jelen az afrikai sertéspestis (ASP), azonban a járványvédelemnek köszönhetően a vírus a vaddisznóállományról nem terjedt át a házisertés-állományra.
A hazai gazdálkodók, hatóságok, vadászok együttműködésének eredménye, hogy a vaddisznóállomány gyérítésével, valamint a gazdaságok szigorú járványvédelmi szabályok szerinti működtetésével lehetőség volt arra is, hogy kedvezőbb legyen egyes területek ASP kockázati besorolása, így az adott térségekben − Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegyékben − enyhültek a kereskedelmi korlátozások is.
A Nébih azonban arra figyelmeztetett, hogy a fegyelem nem lazulhat a járványvédelemben, mert a vírus nem tűnt el az ország területéről.